Újra repülhet a Concorde: Szuperszonikus rulett

1997-ben a British Airways (BA) flottájában repülő egyik Concorde hajtóműve kihagyott, a gép megbillent, és a fedélzet áram nélkül maradt. A sikeres kényszerleszállás után a járat utasai - köztük a The Who gitárosa - oda nyilatkoztak, hogy soha többé nem repülnek a típussal. Még ebben az évben két BA Concorde is megszakította útját hajtóműhibák miatt. 1998 májusában egy BA Concorde szárnyáról levált egy lemezdarab, ezért visszafordult Londonba. 1999 augusztusában két BA Concorde majdnem összeütközött New York felett: az egyik le-, a másik felszállóágban manőverezett, amikor közel ötszáz kilométer per órás sebességgel 250 méterre megközelítették egymást. 2000 júniusában az Air France (AF) Concorde-ja közvetlenül a felszállás után felrobbant, és ráesett egy közeli hotelra. A katasztrófa után az angolok és a franciák is visszavonták a típus repülési engedélyét. A műszaki nagytakarítás során hajszálrepedéseket találtak a BA összes Concorde-jának szárnyában.

Az európai szimbólummá vált gépmadarat

a hatvanas évek

derekán tervezték, a prototípus 1967-ben készült el, 1969-ben emelkedett levegőbe, 1975-ben állt járatba - a legújabb példány is idősebb, mint a Mir űrállomás. 1997-ben az eredetileg 15 évre tervezett gépek már 22 éve repültek - a brit légügyi hatóság mégis újabb 20 évre adott startengedélyt az országimázs-formáló veteránoknak. A franciák 2007-ig hosszabbítottak. A műszaki alkalmasság kérdése mellett feltehetően PR-szempontok játszottak szerepet, mert üzletileg a tízezer dolláros jegyárak mellett sem volt soha nyereséges a szuperszonikus luxusjárat. Létrejöttét nagyhatalmi szkandernek köszönheti, és miután az oroszok és az amerikaiak jelentős erőfeszítések után lehátráltak saját, túl kockázatosnak és drágának bizonyult projektjeikről, az angol-francia kooperációban tervezett és gyártott Concorde lett a világ első és egyetlen szuperszonikus utasszállítója. A típusból összesen húsz darabot gyártottak, pedig minimum háromszázat szerettek volna: az olajárrobbanás elvette a légitársaságok kedvét a rettenetes étvágyú madártól, a 3,6 milliárd dollárra becsült fejlesztési költség soha nem térült meg az angol és francia adófizetőknek.

A párizsi katasztrófa előtt az AF hat, a BA hét gépet járatott transzatlanti útvonalakon: a Párizs-New York távot három óra negyvenöt perc alatt teszi meg a Concorde, utasai az ötórás időeltolódás miatt helyi idő szerint korábban érnek oda, mint amikor elindultak.

A katasztrófa

legvalószínűbb okának az tűnik, hogy a De Gaulle repülőtér kifutópályáján heverő fémdarab - amely feltehetően egy korábban startolt amerikai gépről származott - szétszakította az egyik futómű gumiját, a felpattanó gumidarabkák pedig kilyukasztották a szárnyon lévő üzemanyagtartályt, és tönkretették a bal hajtóművet. Kiderült az is, hogy defektet már sokszor kaptak a Concorde-ok a gyorsulás miatt - például 1987-ben az egyiknek egyszerre öt kereke durrant ki egy lendületesebb landolás során. A felrobbant abroncs külön-külön tett már kárt az üzemanyagtartályban (1979-ben és 1993-ban), illetve a hajtóműben (1993-ban) is, a júniusi tragédia mindhárom hiba - defekt, üzemanyagtartály és hajtóműsérülés - egyidejű bekövetkezésének tulajdonítható: a kiömlő kerozin ráfolyt az égő hajtóműre.

A brit légügyi hatóság néhány módosítás árán - erősebb falú üzemanyagtartályok, jobb gumik - jövő tavasszal mégis hajlandó visszaadni a Concorde repülési engedélyét. A BA bejelentette: akkor is újraindítja szuperszonikus járatait, ha az AF többet nem indít Concorde-ot. A többi az utasok bátorságán múlik.

- bodoky -

Technikai adatok

A Concorde hossza 62,1 méter, szárnyainak hossza 25,5 méter, magassága 11,3 méter. A gép négy Rolls-Royce turbinával üzemel, felszállási sebessége 404 km/h, repülési sebessége 16 765 méteres magasságban 2150 km/h (2 Mach, vagyis a hangsebesség kétszerese), leszállási sebessége 300 km/h. Az utasszállító 119 500 liter kerozint tankol, óránként 25 629 litert fogyaszt, 185 tonnát tud a levegőbe emelni. Hatfős személyzet vezeti, hatótávolsága száz utassal 5943 kilométer.