Az olasz stylemania.it portál közölt hírt egy régészeti feltárásról, ami valódi szenzáció lesz, ha beigazolódnak a feltételezések: állítólag Attila hun fejedelem sírját találták meg Romániában. A régészeti feltárást a bukaresti Vasile Pârvan Régészeti Intézet végzi. Közben minden bizonyíték nélkül több magyar település is magáénak tudja, hogy Attila fővárosa és egyben temetkezési helye lehet.
Az olasz portál cikkét a magyar sajtóban a player.hu közölte. Az írták az olasz beszámoló nyomán, hogy az elkövetkező hónapokban többet fogunk tudni, de a romániai Mizil város mellett épülő autópálya régészeti feltárásai során folyamatosan kerültek elő leletek, mígnem a kutatók is meglepődtek, amikor egy gazdag hun harcos, és annak lova kincsekkel teli sírhelyére bukkantak.
A román sajtó, ha mérsékelt számban és terjedelemben is, de foglalkozik a témával. A Felfedezés (Descopera) című tudományos ismeretterjesztő lap Attila fejedelem említése nélkül számol be a kétségtelenül értékesnek tűnő leletegyüttesről.
Az új fejlemények kelthetnek némi kételyt azzal kapcsolatban, hogy valóban Attila hun fejedelem sírleletéről lehet-e szó, ugyanis eddig a magyar régészek és történészek között abban egyetértés volt, hogy Attila sírja valahol a Tiszántúlon lehet, mélyen a föld alatt, és könnyen lehet az is, hogy időközben épületet húztak fel rá, így pedig roppant nehéz volna megtalálni. A Tisztántúl teljes területe valamelyest meghaladja a 30 ezer négyzetkilométert, azaz meglehetősen kiterjedt területről van szó, ahol egy komplett ásatás elképzelhetetlen és megvalósíthatatlan.
A romániai lelet felfedezési helyével összefüggésben figyelemre méltó, hogy távol, sokszáz kilométerre van a Tiszántúltól. A ma 13 ezres Mizil városa mélyen Románia belsejében található, Munténiában, méghozzá Prahova megyében, a legközelebbi nagyváros Ploiești. Ugyanakkor a megtalált roppant értékes fegyverek és ékszerek száma mégis elgondolkodtató.
Ugyan a bukaresti régészek ugyan a harcos etnikai hovatartozásában még nem biztosak, de a gazdag sírleletek arra utalnak, hogy a sír 5. századi, amikor a hunok az éhínség elől menekülve elfoglalták a régiót – a harcos pedig a gazdag leletanyag alapján a hunok uralkodó osztályához tartozhatott.
Mint Silviu Ene, a bukaresti Vasile Pârvan Régészeti Intézet dolgozója, az ásatás vezetője elmondta, a következő hónapokban a csontokat és a leleteket megtisztítják, megvizsgálják és bemutatják a nyilvánosságnak, míg magát a temetkezési helyet az autópályaprojekt keretében rekonstruálják.
A sírban a harcos teljes csontvázát megtalálták, rajta egy arany maszkkal, összesen pedig száz lelet került elő, ékszerek, fegyverek, drágakövekkel borított tárgyak.
A legenda szerint Attilát egy folyómederben temették el, a szertartásra hun hagyományok szerint kerülhetett sor.
A Narancs.hu az elmúlt években többször beszámolt arról, hogy az amatőr helytörténésznek sem nevezhető, rendőrből immár negyedszázada polgármesterré lett Dudás Árpád zsadányi polgármester semmivel sem alátámasztott „kutatásai” nyomán arra következtetésre jutott: éppen az általa vezetett – ma az isten háta mögött található Békés megyei község – lehetett egykor Attila király fővárosa. Neves régészek szerint egyrészt mindezt semmi sem bizonyítja, másrészt Attila egy nomád nép vezetőjeként nem király, hanem fejedelem volt, ideglenes tartózkodási helye pedig nem főváros, hanem időleges hun birodalmi központ volt.
Dudás Árpádot a teljes régész- és történész szakma elutasítása nem zavarja, sőt, végül keresztül is tudta vinni azt az elképzelését, hogy Zsadányban az Európai Unió 120-130 millió támogatásával megépüljön „Attila király fapalotája”. A községvezetőt az sem feszélyezi, hogy a régészek vajmi keveset tudnak arról, hogyan nézhetett ki Attila fapalotája. Másrészt a Zsadányban megépült épület sokkal inkább egy családnak kényelmes lakhelyet jelentő faház csaupán.
Köztudomású, hogy Attila fejedelem egyik esküvője után – az akkori szokások szerint a meghódított népek integrálási/beolvasztási kísérlete nyomán több tucat felesége, s ugyanennyi lakodalma volt – álmában halt meg, 453 márciusában. Minden valószínűség szerint a durván átmulatott este után saját hányadékában fulladt meg. Ha igaz lenne, hogy fejedelmi központja Zsadányban volt – bár ezt eddig a polgármesteren kívül senki nem állítja –, akkor sírjának is a közelben kellene lennie. Könnyen lehet, hogy csupán legenda, hogy egy folyómederbe temették úgy, hogy addig a vizet elterelték, és hogy a hármaskoporsós temetés is inkább csak Gárdonyi Géza A láthatatlan ember című művében él – mutatott rá korábban a Narancsnak Bálint Csanád régész, az MTA tagja.
Egyelőre nem tudni, hogy a Romániában előkerült leletegyüttes világszenzáció vagy blöff abból a szempontból, hogy az valóban Attilához, Isten ostorához köthető-e vagy sem. Néhány hónap múlva okosabbak leszünk. Mindez a zsadányi „fapalota-projekt” szempontjából sem érdektelen.
