Milyen hosszú lesz az idei tél, és milyen meleg a nyár?

Viszi a cica

Tudomány

Magyarországon az idei tél – eddig – határozottan melegebb volt a sokévi átlagnál. Utánanéztünk, hogy miért alakult ez így, s mi várható.

Bár havat ritkán láttunk az idén (Budapest nem hegyvidéki részein egyáltalán nem) és a napi hőmérsékleti értékek is magasak voltak, csapadékban éppenséggel nem volt hiány. Főleg az ország délnyugati és északkeleti részét összekötő széles sávban hullott rendkívül nagy mennyiségű eső, de Budapesten is talán csak a 19. század végén esett annyi, mint most az év első hónapjában. És bár Európa nagy részén is hasonló volt az időjárás, ha globálisan, de legalábbis a teljes északi féltekét tekintve nézzük, azt láthatjuk, hogy a tél azért nem maradt el. Mi több, most jön csak a java.

Melegből hideg?

A klímakutatók már régóta találgatják, mi az oka, hogy a klímaváltozás tendenciáitól eltérő, látszólag paradox jelenségeket tapasztalunk az időjárás helyi, regionális, néha kontinentális alakulásában. Ám míg a nagyobb térségeket nézve, az éves átlagok tekintetében – különösen a nyári fél évben – tökéletesen teljesülnek a globálisan érvényesülő melegedési tendenciától elvárható kunsztok (a szárazföldek és sarki tengerek melegedése és mind nagyobb mértékű időszakos jégtelenedése), addig a telek sokfelé semmivel sem lettek kevésbé zordak. Sőt, Ázsia és Észak-Amerika továbbra is dermesztő hideg periódusokat és hajmeresztő hidegbetöréseket tapasztal meg – a mostani téli szezonban is.

Minket, akárcsak a kontinensünk túlnyomó részét, eddig elkerültek ezek a gigantikus méretű, jéghideg levegőt szállító, a sarkkörtől kiinduló leszakadások. Néha persze a kevesebb is elég: a közelmúltban éppen az Ibériai-, az Appennini- és a Balkán-félsziget lakói tapasztalták meg, hogy mi történik akkor, ha az északról azért csak-csak beköszönő hideg sarki levegő találkozik a mediterrán langyos-nedves légtömegekkel. Talán meglepő, de ezen a télen még Görögország, Spanyolország és Olaszország lakói is hamarabb találkoztak hóval, mint a magyarok, és nem is feltétlenül a hegyvidéki területeken. Persze január derekáig már évtizedekkel ezelőtt sem hullott sok hó Magyarországra. Az elmúlt években ehhez képest legfeljebb annyi eltolódás volt tapasztalható, hogy utóbb már január végéig kellett várni a havazásra. És bizony, olyan is előfordult, hogy az évszak legzordabb, hóviharos része március idusára maradt – legutóbb éppen 10 éve.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.