Milyen hosszú lesz az idei tél, és milyen meleg a nyár?

Viszi a cica

Tudomány

Magyarországon az idei tél – eddig – határozottan melegebb volt a sokévi átlagnál. Utánanéztünk, hogy miért alakult ez így, s mi várható.

Bár havat ritkán láttunk az idén (Budapest nem hegyvidéki részein egyáltalán nem) és a napi hőmérsékleti értékek is magasak voltak, csapadékban éppenséggel nem volt hiány. Főleg az ország délnyugati és északkeleti részét összekötő széles sávban hullott rendkívül nagy mennyiségű eső, de Budapesten is talán csak a 19. század végén esett annyi, mint most az év első hónapjában. És bár Európa nagy részén is hasonló volt az időjárás, ha globálisan, de legalábbis a teljes északi féltekét tekintve nézzük, azt láthatjuk, hogy a tél azért nem maradt el. Mi több, most jön csak a java.

Melegből hideg?

A klímakutatók már régóta találgatják, mi az oka, hogy a klímaváltozás tendenciáitól eltérő, látszólag paradox jelenségeket tapasztalunk az időjárás helyi, regionális, néha kontinentális alakulásában. Ám míg a nagyobb térségeket nézve, az éves átlagok tekintetében – különösen a nyári fél évben – tökéletesen teljesülnek a globálisan érvényesülő melegedési tendenciától elvárható kunsztok (a szárazföldek és sarki tengerek melegedése és mind nagyobb mértékű időszakos jégtelenedése), addig a telek sokfelé semmivel sem lettek kevésbé zordak. Sőt, Ázsia és Észak-Amerika továbbra is dermesztő hideg periódusokat és hajmeresztő hidegbetöréseket tapasztal meg – a mostani téli szezonban is.

Minket, akárcsak a kontinensünk túlnyomó részét, eddig elkerültek ezek a gigantikus méretű, jéghideg levegőt szállító, a sarkkörtől kiinduló leszakadások. Néha persze a kevesebb is elég: a közelmúltban éppen az Ibériai-, az Appennini- és a Balkán-félsziget lakói tapasztalták meg, hogy mi történik akkor, ha az északról azért csak-csak beköszönő hideg sarki levegő találkozik a mediterrán langyos-nedves légtömegekkel. Talán meglepő, de ezen a télen még Görögország, Spanyolország és Olaszország lakói is hamarabb találkoztak hóval, mint a magyarok, és nem is feltétlenül a hegyvidéki területeken. Persze január derekáig már évtizedekkel ezelőtt sem hullott sok hó Magyarországra. Az elmúlt években ehhez képest legfeljebb annyi eltolódás volt tapasztalható, hogy utóbb már január végéig kellett várni a havazásra. És bizony, olyan is előfordult, hogy az évszak legzordabb, hóviharos része március idusára maradt – legutóbb éppen 10 éve.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Igor és Szása kiszabadult és gyilkolt

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."