Milyen hosszú lesz az idei tél, és milyen meleg a nyár?

Viszi a cica

Tudomány

Magyarországon az idei tél – eddig – határozottan melegebb volt a sokévi átlagnál. Utánanéztünk, hogy miért alakult ez így, s mi várható.

Bár havat ritkán láttunk az idén (Budapest nem hegyvidéki részein egyáltalán nem) és a napi hőmérsékleti értékek is magasak voltak, csapadékban éppenséggel nem volt hiány. Főleg az ország délnyugati és északkeleti részét összekötő széles sávban hullott rendkívül nagy mennyiségű eső, de Budapesten is talán csak a 19. század végén esett annyi, mint most az év első hónapjában. És bár Európa nagy részén is hasonló volt az időjárás, ha globálisan, de legalábbis a teljes északi féltekét tekintve nézzük, azt láthatjuk, hogy a tél azért nem maradt el. Mi több, most jön csak a java.

Melegből hideg?

A klímakutatók már régóta találgatják, mi az oka, hogy a klímaváltozás tendenciáitól eltérő, látszólag paradox jelenségeket tapasztalunk az időjárás helyi, regionális, néha kontinentális alakulásában. Ám míg a nagyobb térségeket nézve, az éves átlagok tekintetében – különösen a nyári fél évben – tökéletesen teljesülnek a globálisan érvényesülő melegedési tendenciától elvárható kunsztok (a szárazföldek és sarki tengerek melegedése és mind nagyobb mértékű időszakos jégtelenedése), addig a telek sokfelé semmivel sem lettek kevésbé zordak. Sőt, Ázsia és Észak-Amerika továbbra is dermesztő hideg periódusokat és hajmeresztő hidegbetöréseket tapasztal meg – a mostani téli szezonban is.

Minket, akárcsak a kontinensünk túlnyomó részét, eddig elkerültek ezek a gigantikus méretű, jéghideg levegőt szállító, a sarkkörtől kiinduló leszakadások. Néha persze a kevesebb is elég: a közelmúltban éppen az Ibériai-, az Appennini- és a Balkán-félsziget lakói tapasztalták meg, hogy mi történik akkor, ha az északról azért csak-csak beköszönő hideg sarki levegő találkozik a mediterrán langyos-nedves légtömegekkel. Talán meglepő, de ezen a télen még Görögország, Spanyolország és Olaszország lakói is hamarabb találkoztak hóval, mint a magyarok, és nem is feltétlenül a hegyvidéki területeken. Persze január derekáig már évtizedekkel ezelőtt sem hullott sok hó Magyarországra. Az elmúlt években ehhez képest legfeljebb annyi eltolódás volt tapasztalható, hogy utóbb már január végéig kellett várni a havazásra. És bizony, olyan is előfordult, hogy az évszak legzordabb, hóviharos része március idusára maradt – legutóbb éppen 10 éve.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.