Aki már elfelejtette – méltán – Frank Darabont 2007-es Stephen King-adaptációját, most örülhet. Nevezett Stephen mélyen egyszerű történetét – a kisvárosra átláthatatlan köd ereszkedik, amely őrületbe kergeti és/vagy megöli az embereket – most ugyanis (legalább) tízrészessé bővítették. A folytatásos formátum köztudomásúan kedvez a horror műfajának, hisz’ lassan, igazán lassan haladunk a rejtély felderítésében (lehet, hogy el sem érünk odáig?), naná, az orrunkig sem lehet látni. Az önmagában is meglepően kidolgozott (családi) dráma viszont már a köd előtt elkezdődik: az anyukát, a furcsa és rideg Alyssa Sutherlandet (Vikings) épp’ kirúgták az iskolából, mert a helyieknek nem tetsző szexuális felvilágosítást tartott; apuka meg az anyuka szigorától sújtott lánykát engedte el egy buliba. Így kerül a történetbe feldolgozandó szexuális erőszak is, és ha mindez nem lenne elég (egyébként elég lenne), jön ugye a köd. És a világvége-tematika közhelyes kellékei. Mindenki a plázába zárva marad, azaz következik az egymás nyakába kényszerült emberek miniatűr társadalmizálódása: hogyan élik túl, hogy kezelnek élet-halál konfliktust s a többi. A másik játéktér az úton levőké, akik a többiekhez igyekeznek, s meg-megállnak börtönben, templomban, tehát lesz pap meg szökevény meg titokzatos katona s a többi. Néha előugrik egy-egy ijesztő elem, de ezt már a The Walking Deadből (meg a barlangrajzokról) megszoktuk – az ingerküszöbünk miatt csinálják. Hogy lesz-e ebből valami, azt jó sűrű homály fedi, mi más. De az araszolgatás egyelőre megjárja.
Magyar felirat: Mr. Bishop & Taurusz & Alias
