Tévétorrent

Code of a Killer

Tévétorrent

Ismerjük a helyszínelős krimik összes fogását a profilozástól az orvosi, vegyi, kórboncnoki és ki tudja még milyen vizsgálatokon keresztül az összes áltudományos halandzsáig. Itt szerencsénk lesz majd’ mindhez, de mégis máshogy. S nem is csak azért máshogy, mert igaz történetről van szó, inkább azért, mert ez a történet az egyik kulcsa mindannak, amit ma modern törvényszéki orvostannak hívunk. Egy sorozatgyilkos, egy nyomozó, egy kutatóorvos és a DNS-ujjlenyomat feltalálásának története…

Az egész csupán két rész, de benne van minden árnyalata annak, ami a krimit elemeli a szimpla gyilkoshajkurászástól. Döntő szerepet kap az áldozatok családja éppúgy, mint a közösség, amelyben a bűn megesett, a nyolcvanas évekbeli angol külvárosi miliő. A nyomozó, aki mer újítani. És persze a tudós, aki nem is sejti, hogy a DNS-molekulák mindenkiben különböző szakaszának megtalálása, tehát az egyén tudományosan is ábrázolható egyediségének kulcsa nemcsak apasági perekben lehet hasznos, hanem egy erőszaktevő gyilkos megtalálásában is. Mindemellett természetesen ott vannak a kísérleti módszerrel szembeni kételyek a rendőrség és az egész világ szemében. A dráma pedig maga a precedenst teremtő eset: szépen vezetve, majd összekötve a rendőri és a kutatói „nyomozás” két fonalát, úgy, hogy nem lesz se papírízű, se didaktikus, se túl patetikus, amit végül kapunk. A színészi játék (a két főszereplő: John Simm és David Threlfall) egyszerű, éppen ezért erős.

A Code of a Killer műfaja ékessége.

Magyar felirat: anneshirley83 – Zire – gricsi

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.