Tévétorrent

Feud

Tévétorrent

A filmtörténet jól ismert és még mai szemmel nézve is aljas fordulatokban bővelkedő viszálya volt Hollywood két ünnepelt színésznőjének, Bette Davisnek és Joan Crawfordnak a háborúja. A két díva évtizedeken át küzdött egymással a magánéletben, a sajtóban, a forgatásokon és a díjátadó gálákon. A dráma szinte önmagát írta, és a korabeli sajtó alaposan dokumentált is minden szaftos részletet, így már csak az volt a kérdés, hogy az FX beéri-e a történet egyszerű újramesélésével, vagy valamit el is mondana a két nő sztorijával.

Szerencsére a készítőknek határozott elképzelései voltak arról, hogy mire is lehetne használni Davis és Crawford harcát, így a Feud sokkal több, mint izgatott, hatásvadász turkálás egy évtizedekkel ezelőtti botránysorozatban. A két színésznő a cselekmény jelen idejében épp haldokló hollywoodi stú­diórendszer szimbólumai és ellentétes pólusai: Crawfordot a közvélemény szép, de középszerű színésznek tartotta, míg Davis a csúnyácska, de ragyogó tehetség címkéjét viselte. Mindketten szenvedtek attól, hogy fiatalabbakra cserélik őket, és a rendszert a férfiak irányítják, akiknek egyetlen szavuktól függ az ő megélhetésük is. A két dívát a karakterükben eltérő, de kvalitásaikban egyenrangú Jessica Lange és Susan Sarandon alakítják, akiknek ugyancsak meg kell küzdeniük a
fiatalságkultusszal. Méltó partnerük Alfred Molina az egyenjogúságra törekvő, de a szisztémával nem bíró rendező, Robert Aldrich szerepében. A Feud az elmúlás, a felejtés (vagy az emlékezet) és a férfiúi elnyomás meséje.

Magyar felirat: subsbird

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.