Tévétorrent

Feud

Tévétorrent

A filmtörténet jól ismert és még mai szemmel nézve is aljas fordulatokban bővelkedő viszálya volt Hollywood két ünnepelt színésznőjének, Bette Davisnek és Joan Crawfordnak a háborúja. A két díva évtizedeken át küzdött egymással a magánéletben, a sajtóban, a forgatásokon és a díjátadó gálákon. A dráma szinte önmagát írta, és a korabeli sajtó alaposan dokumentált is minden szaftos részletet, így már csak az volt a kérdés, hogy az FX beéri-e a történet egyszerű újramesélésével, vagy valamit el is mondana a két nő sztorijával.

Szerencsére a készítőknek határozott elképzelései voltak arról, hogy mire is lehetne használni Davis és Crawford harcát, így a Feud sokkal több, mint izgatott, hatásvadász turkálás egy évtizedekkel ezelőtti botránysorozatban. A két színésznő a cselekmény jelen idejében épp haldokló hollywoodi stú­diórendszer szimbólumai és ellentétes pólusai: Crawfordot a közvélemény szép, de középszerű színésznek tartotta, míg Davis a csúnyácska, de ragyogó tehetség címkéjét viselte. Mindketten szenvedtek attól, hogy fiatalabbakra cserélik őket, és a rendszert a férfiak irányítják, akiknek egyetlen szavuktól függ az ő megélhetésük is. A két dívát a karakterükben eltérő, de kvalitásaikban egyenrangú Jessica Lange és Susan Sarandon alakítják, akiknek ugyancsak meg kell küzdeniük a
fiatalságkultusszal. Méltó partnerük Alfred Molina az egyenjogúságra törekvő, de a szisztémával nem bíró rendező, Robert Aldrich szerepében. A Feud az elmúlás, a felejtés (vagy az emlékezet) és a férfiúi elnyomás meséje.

Magyar felirat: subsbird

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.