Tévétorrent

The Living and The Dead

Tévétorrent

A gótikus horror olyan jószág, mely szeret diffundálni. Tiszta formájában viszonylag rövid ideig létezett, műfajelemeire bomolva viszont műfajokat és médiumokat termékenyített meg (mindannyian tudjuk, mennyire fotogén tud lenni egy gótikus románc). Ehhez képest a BBC sorozata viszonylag érintetlen formájában prezentálja a gótikát (annak is a kései, de ismertebb viktoriánus altípusát) jól bejáratott toposzaival, témáival és szorongásaival.

Egy londoni pszichiáter farmot örököl a vidéki Anglia egy eldugott szegletében, és feleségével odaköltöznek. Hamarosan szaporodni kezdenek a paranormális jelenségek és ezzel párhuzamosan − a gótikus hagyománynak megfelelően − a szereplők múltjából is felderengenek a sötét titkok és az ősök bűnei.

A sorozattól ugyanakkor nem áll távol a klasszikus angolszász irodalmi hagyomány felemlegetése. Thomas Hardy köszön vissza a vidéki Anglia aprólékos ábrázolásában (és romantikus mítoszainak lebontásában) – a falusi közeg itt ellenséges, fenyegető, melyet átitat a babonás hit. Henry James hatását a figurák kidolgozásában (anak szándékában, mert azért a jamesi színvonaltól távol kalandozunk) és a nézőpontok váltogatásában fedezhetjük fel.

A The Living and The Dead az intelligensebb horroráramlatokhoz közelít: inkább preferálja a kísérteties, nyugtalanító képsorokat, nem a hangeffektekkel ijesztget. S még a lezárással is sikerül némi meglepetést okoznia. Míves munka, de a történetmesélés izgalmán túl nem sokat nyújt.

Magyar felirat: balibacsika

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.