Tévétorrent

The Living and The Dead

Tévétorrent

A gótikus horror olyan jószág, mely szeret diffundálni. Tiszta formájában viszonylag rövid ideig létezett, műfajelemeire bomolva viszont műfajokat és médiumokat termékenyített meg (mindannyian tudjuk, mennyire fotogén tud lenni egy gótikus románc). Ehhez képest a BBC sorozata viszonylag érintetlen formájában prezentálja a gótikát (annak is a kései, de ismertebb viktoriánus altípusát) jól bejáratott toposzaival, témáival és szorongásaival.

Egy londoni pszichiáter farmot örököl a vidéki Anglia egy eldugott szegletében, és feleségével odaköltöznek. Hamarosan szaporodni kezdenek a paranormális jelenségek és ezzel párhuzamosan − a gótikus hagyománynak megfelelően − a szereplők múltjából is felderengenek a sötét titkok és az ősök bűnei.

A sorozattól ugyanakkor nem áll távol a klasszikus angolszász irodalmi hagyomány felemlegetése. Thomas Hardy köszön vissza a vidéki Anglia aprólékos ábrázolásában (és romantikus mítoszainak lebontásában) – a falusi közeg itt ellenséges, fenyegető, melyet átitat a babonás hit. Henry James hatását a figurák kidolgozásában (anak szándékában, mert azért a jamesi színvonaltól távol kalandozunk) és a nézőpontok váltogatásában fedezhetjük fel.

A The Living and The Dead az intelligensebb horroráramlatokhoz közelít: inkább preferálja a kísérteties, nyugtalanító képsorokat, nem a hangeffektekkel ijesztget. S még a lezárással is sikerül némi meglepetést okoznia. Míves munka, de a történetmesélés izgalmán túl nem sokat nyújt.

Magyar felirat: balibacsika

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.