Tévétorrent

Tut

Tévétorrent

Tutanhamon fáraó uralko­dásából klasszikus shakespeare-i ­királydrámát csinálni nem elvetélt ­ötlet. Nevében kétségtelenül van ­húzóerő, története körül rejtély is akad. Tutanhamon bár nem volt nagy tetteket magáénak tudó uralkodó, de közel tízévnyi uralkodása alatt azért volt annyi viszály, hogy egy hatrészes sorozat kiteljen belőle. Persze leginkább hatalmat akaró főemberek játszmáiról lehet szó: Ay, bár kvázi kormányzóként irányítja a birodalmat, mégis az uralkodásra tör, akárcsak a katonai vezető, Horemheb. A történeti hűség első látásra kérdéses; a korántsem fekete-fehérnek induló figurákat is sikerült hamar a gonosz nagyvezérek és a ­fiatal, de emberséges despotaként uralkodni akaró jó királyfi szerep­kliséire lenyomni. Egyelőre ugyanis Tutanhamon trónmegtartási próbálkozásairól, egy felnövő király saját szerepének megtalálásáról van szó, és az a talán legizgalmasabb rész marad ki, hogy az apja, Ehnaton által bevezetett egyistenhit után hogyan is sikerült – éppen a csúf főhatalmasoknak – visszaállítani az országot a megszokott kerékvágásba.

Persze abban bízhatunk, hogy az eljövendő részek árnyalják majd a képet, ahogy a maga eszközeivel Ben Kingsley és a fiatal fáraót játszó Avan Jogia is megteszi. A látványvilág rendben, s az egy részen belüli pucér fenék/szex/csata arányok is a mai sztenderdnek megfelelően alakulnak. Mindemellett rejtélyes okból, de valahogy mégis belekerül az egészbe valamiféle, Anthony Delon sivatagos filmjeit idéző stich is.

Hogy végül aztán kiből vagy kikből lesz fáraó, azt tudhatja már mindenki.

Magyar felirat: Triumphator

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.