Torrentmozi

Werner Herzog: Lo And Behold

  • - greff -
  • 2016. október 22.

Tévétorrent

A 70-es évek egyik legjelentősebb filmművésze ma is tiszteletet parancsoló munkabírással gyártja a játékfilmeket, de bármennyire szeretnénk is, ebben a mezőnyben már rég nem tudnánk őt jó szívvel a mindenhová követendő fejedelmekhez sorolni. Kész szerencse, hogy itt van nekünk ugyanakkor a dokumentumfilmeket készítő Herzog is, aki közel ötven éve forgatja nagyszerű munkáit katasztrófa-túlélőkről, hegymászókról, grizzlyszakértőkről és társaikról, öt évvel ezelőtt pedig a texasi halálraítéltek alakjait körberajzoló Into The Abyssszel napjaink egyik fő művét tette le az asztalra.

Hasonló mélységekkel a Lo And Behold nem kecsegtet, ám az eredmény így is lenyűgöző. Sátánunk, Istenünk, anyánk és pusztítónk, vagy­is az internet születése és ifjúkora jelentik ezúttal a témát, melyet Herzog széltében kiterítve ábrázol. A rendező van annyira lelkes és komoly, hogy kamerája elé mindenki szívesen letelepedjen a Mars felé kacsingató milliárdostól az internet betlehemi jászolát őrző professzorokon át a legnagyobb hackerekig – de az ő szavaiknál is érdekesebb talán, amit rajtuk keresztül a film alkotója közöl. Hiszen szemernyi kétségünk sem lehet afelől, hogy egytől egyig őrülteket látunk. Ezt a tébolyt azonban nem az internet hívta elő: a háló csupán a napnál is világosabbá teszi az emberi létezés elemi abszurditását. Klaus Kinski egykori harcostársa persze alig bír betelni a látvánnyal, s mi együtt örülünk vele: a film után még napokig a csodát látjuk akkor is, amikor nyakig merülünk egy magyar véleménycikk nyúlós-nyákos kommentfolyamában.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.