A választási törvény egyik legtöbbet tárgyalt újítása, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok - jellemzően az állampolgárságot az elmúlt években megszerző, a szomszédos országokban élő magyarok - is szavazhatnak az országos pártlistákra, mégpedig levélben.
Máshol
A törvény elfogadásának idején alkotmányjogi vita bontakozott ki arról, hogy számszerűen eltérhet-e egymástól a választópolgárok szavazatának súlya, alkotmányos-e, hogy a határon túli magyaroknak csak egyetlen (a listára adandó) szavazatuk van. Jakab András alkotmányjogász tanulmánya szerint a félszavazat megfelel a magyar alaptörvénynek - mivel abba előrelátó módon beleírták, hogy a szavazati jog vagy annak teljessége magyarországi lakóhelyhez köthető -, de sérti a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát és az Emberi jogok európai egyezményét. Mások amellett érveltek, hogy a szavazat egyenlőségének elvétől több európai ország is eltér, Portugália például két egyéni választókerületet alakított ki a külföldön élőknek, így ha nagyon sokan élnek a választás lehetőségével, szavazatuk súlya értelemszerűen kisebb lesz. László Róbert, a Political Capital (PC) elemzője szerint ez a vita mára nyugvópontra jutott, és bár nem zárható ki, nem is túl valószínű, hogy a strasbourgi bíróság emiatt utólag elmarasztalná Magyarországot.
| ||
A levélben szavazásnál azonban több gyakorlati probléma is felmerült. 2013 májusában öt civil szervezet - az Eötvös Károly Intézet, a PC, a TASZ, a Transparency International és a Magyar Helsinki Bizottság - rámutatott, hogy a levélszavazatok feldolgozásának nyilvánossága a választási eljárási törvényben nem biztosított, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) lényegében zárt ajtók mögött ellenőrizheti a választópolgárok azonosító nyilatkozatait. László Róbert szerint ez azért volt problematikus, mert ha például 200 ezren regisztrálnak a levélben szavazók névjegyzékébe, de csak 150 ezer levélszavazat érkezik be, különösebb nehézség nélkül bekerülhetett volna az urnába a különbözet. A civileket is meglepetésként érte, hogy javaslataikat befogadták, így ma már az áll a törvényben, hogy az NVI munkája során a Nemzeti Választási Bizottság tagjai, a pártok által delegált tagok, a nemzetközi megfigyelők és a média munkatársai is jelen lehetnek.
A levélszavazatnál Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója szerint az a legnagyobb probléma, hogy a levél NVI-hez eljuttatása során sincs személyazonosítás a rendszerben. A levelet fel lehet adni postán, be lehet dobni a külképviseleteken elhelyezett urnába, és személyesen is át lehet hozni Magyarországra. Ezt bárki elvégezheti, így nincs kizárva, hogy pártaktivisták akár nagyszámú levélszavazatot gyűjtsenek be, majd visszaéljenek velük, és, mondjuk, csak a nekik tetszőket juttassák el az NVI-hez. "Indokolatlan bizalom van a rendszerbe építve, ráadásul egy esetleges tömeges csalás utólag sem derülne ki, mert a választópolgár nem ellenőrizheti, hogy szavazata eljutott-e a választási irodába" - véli a szakmai igazgató. László Róbert szerint is benne van a rendszerben ez a kockázat, mégsem tartja valószínűnek a tömeges csalást, mivel a külhoni voksok csak 2-3, szélsőséges esetben 4 mandátum sorsára lesznek hatással, vagyis egy eredményes manipulációhoz százezres nagyságrendben kellene csalni a levélszavazatokkal, amire ha akarat volna is, infrastruktúra nincs, és a lebukás veszélye nagy.
A TASZ szerint problematikus az is, hogy egy tavaly júniusi módosítással a magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó állampolgárok levélben szavazási joga kikerült az eljárási törvényből. Ők - elsősorban a huzamosabb ideig külföldön dolgozó, tanuló magyarok - csak a külképviseleteken adhatják le voksaikat, amihez gyakran több száz kilométert kell(ene) utazni. A TASZ novemberben egy külföldön élő állampolgárt képviselve az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerintük nem lehet különbséget tenni a szavazás módjában pusztán az alapján, hogy az összehasonlítható helyzetben lévő - külföldön tartózkodó - állampolgár rendelkezik-e itthoni lakóhellyel. A testület befogadta, de mindeddig nem tárgyalta az alkotmányjogi panaszt, és a valószínűbb forgatókönyv szerint április 6-ig már nem is fogja. László Róbert is érzékeli az alkotmányjogi problémát, de hozzáteszi: nehéz lett volna olyan megoldást találni, amely egyenlően kezeli a határon túli magyarokat és a külföldön élőket. A három külképviselet a több százezres romániai magyarság kényelmes szavazásához aligha lett volna elegendő, ha pedig kiterjesztjük a levélben szavazást a magyarországi lakóhellyel rendelkezőkre, azzal újabb tömeges csalási lehetőség jelenik meg a rendszerben. "Ezzel a szavazatvásárlás lehetősége korlátlanná nőtt volna. Mivel azt nem lehet ellenőrizni, hogy a levélben szavazók névjegyzékére felvettek a szavazás napján valóban külföldön tartózkodtak-e, a pártok tömegével biztathatták volna arra a választójogukat áruba bocsátani hajlandó választópolgárokat, hogy igényeljék a levélcsomagot, és némi aprópénzért adják át a pártaktivistának; a többit ők elintézik. Hasonló logikán működő visszaélések persze a szavazás napján is lehetnek, de sokkal nehezebb 13 óra alatt kellő mennyiségű szavazót az urnákhoz szállítani, mint hosszú heteken át begyűjteni tőlük a levélcsomagjaikat" - magyarázta a PC elemzője. Szabó Máté Dániel ezzel szemben úgy látja, hogy ha tényleg a csalás lehetősége miatt szűkítették a levélben szavazni jogosultak körét, akkor az egészet inkább el kellett volna törölni, hiszen a szavazatvásárlás komoly kockázata egyaránt fennáll a magyarországi lakcímmel rendelkezők és nem rendelkezők esetében is.
Egy új alkotmányossági problémát teremtett, egy régit azonban megoldott a hatályos választási törvény. Eddig a külképviseleti választások napokkal a magyarországi voksolás előtt voltak annak érdekében, hogy a szavazatok idejében beérkezzenek, és ahol szükséges, ki lehessen írni a második fordulót. Így aki a külképviseleti szavazás idején még itthon tartózkodott, de a magyarországi szavazás időpontjában éppen külföldre kellett utaznia, nem gyakorolhatta választójogát. Az egyfordulós rendszer bevezetésével a sietség okafogyottá vált, így az egész világon - az időeltolódás figyelembevételével - egy időpontban adhatják le szavazataikat az állampolgárok. A TASZ kiszúrta azt is, hogy a választási irodák már eddig is legalább két tekintetben félretájékoztattak egyes levélszavazást igénylő polgárokat, egyrészt az amerikai voksolás időpontjáról, másrészt a londoni szavazás pontos helyszínéről. A Népszava információi szerint egy külképviseleten pedig azzal riogatták a regisztrálókat, hogy lakcímkártya hiányában csak országos listára szavazhatnak, holott a törvény szerint a lakcím helyszíni igazolása egyáltalán nem szükséges. Az NVI minden esetben korrigált, ugyanakkor ezek a hibák, plusz az a tény, hogy számos szavazópolgárt mondvacsinált okokra hivatkozva nem vettek fel a levélben szavazók névjegyzékére, többekben elültette a gyanút, hogy a választási irodánál direkt szívatják a külföldön élőket.
Lex Flóri
Arról, hogy a Magyarországon élő 13 nemzeti kisebbség tagjai - amennyiben ezt külön igénylik - nemzetiségi listára szavazhatnak, és ezzel párhuzamosan elveszítik az országos pártlistára adható voksukat, lapunk is megemlékezett. (Lásd: Választópolgárból szavazógép, Magyar Narancs, 2014. január 30.) Szabó Máté Dániel szerint ez a rendelkezés rést üt a képviseleti demokrácia elvén, ahol a különböző érdekeket politikai pártok próbálják becsatornázni és képviselni, és ehelyett egyfajta korporatív rendszer irányába mozdul el. "Ez a nemzetiségi választópolgárok becsapása, ahelyett, hogy integrálná a nemzeti kisebbségek érdekeit, csak azt érheti el, hogy a nagy pártok elforduljanak a nemzetiségektől" - mondta Szabó. A nemzetiségi választás továbbá nem is lesz a szó klasszikus értelmében vett választás, hiszen a törvény értelmében kizárólag az országos nemzetiségi önkormányzatok állíthatnak listát. Ennek védelmében azt szokták felhozni, hogy a nemzetiségi önkormányzatok összetételét a nemzetiségi választók határozták meg egymással versengő nemzetiségi szervezetekre szavazva, csakhogy az önkormányzati választásokkor még senki sem tudhatta, hogy az önkormányzat később jogot kap az országos listaállításra is.
További probléma, hogy ugyan a nemzetiségi listákról egy mandátum kedvezményesen megszerezhető, László Róbert számításai szerint ehhez is 20-30 ezer közötti szavazatra lesz szükség. Ennyi szavazat összegyűjtésére a 13-ból 11 nemzeti kisebbségnek matematikai esélye sincs; a németek elvileg megszerezhetnének ennyit, de ez kevéssé tűnik valószínűnek. "Az egyetlen reális forgatókönyv tehát az, hogy ha erre egyáltalán megfogalmazódik a politikai igény, akkor az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) szerezhet egy mandátumot. Ma az ORÖ-t az a LungoDrom vezeti, amelynek Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő az elnöke. A Fidesz networkjének nem jelenthet nagy problémát 20-30 ezer roma választót regisztráltatni, és ha ez valóban megtörténik, akkor félő, hogy a kedvezményes nemzetiségi mandátum valójában egy kedvezményes Fidesz-mandátum lesz" - latolgatta az esélyeket László Róbert.
A TASZ vette észre azt is, hogy az NVI honlapján néhány személyes adat megadásával, valódi személyazonosítás nélkül kérhetjük felvételünket a nemzetiségi névjegyzékbe - sőt, ezt elvileg bárki bárkivel megteheti -, ami újabb visszaélésekre adhat okot. "Ezeket az adatokat a pártok természetesen nem őrizhetik jogszerűen, de nem zárható ki, hogy egy korábbi kampány vagy aláírásgyűjtés folyományaként rendelkeznek valamennyi szükséges adattal" - sorolta a veszélyeket Szabó Máté Dániel. A TASZ kezdeményezésére az NVI változtatott gyakorlatán, és most már nemcsak a kérelemben megadott értesítési címen, hanem a lakóhelyén is értesíti a választópolgárt a nemzetiségi névjegyzékbe történt sikeres felvételről. Így mindenképpen értesülünk arról, ha nevünkben más nyújtott be kérelmet, igaz, ha a csaló megfelelően időzít (mondjuk, április 4-ére), nemigen tehetünk semmit. Az NVI a jogvédő szervezetnek küldött válaszában elzárkózott az online kérelmezés lehetőségének megszüntetésétől, mondván, a visszaélési lehetőség a levél útján történt kérelmezésnél is fennáll. A TASZ szerint viszont az internet tömegesebb csalásra teremthet lehetőséget, és ezen a platformon a bűncselekmény felderítésére is kisebb az esély, ezért a büntetés visszatartó ereje kisebb.
Semlegesítés
Nem csak a nemzetiségi névjegyzékbe kerülhetünk fel akaratunkon kívül, belföldön a lakóhelyünktől eltérő szavazókörbe átjelentkezés is a nemzetiségi listás kérelemhez hasonló módon történik. Az átjelentkezésekben egyébként pozitív változást is hozott az új törvény: a lakóhelyünktől távol is a lakóhelyünk szerinti egyéni választókerületi jelöltek közül választhatunk. László Róbert szerint ez kizárja a voksturizmus lehetőségét (ami korábban azért volt aggályos, mert a második fordulóban az is szavazhatott, akinek a választókörzetében erre nem is volt szükség). Ugyanakkor vélhetően óriási adminisztrációs terhet ró a választási szervekre, hogy az egyes kiemelt szavazókörökből az átjelentkezéses szavazatokat eljuttassák a másik 105 választókerületbe. További praktikus következmény, hogy a választások vasárnap esti eredménye a korábbinál is hozzávetőlegesebb lesz, hiszen a külképviseleti szavazatok be sem érkeznek, a levélszavazatok feldolgozása nem lesz teljes, és az átjelentkezéses szavazólapokat sem fogják egyből felbontani. Így a választás utáni napok abban az esetben is izgalmasak lesznek, ha a szavazás tisztaságát egyik oldalról sem kérdőjelezik meg.
Cikkünk első része itt.
