Miért bukta el az ellenzék Simonka korábbi választókerületét?

Választás 2022

Ha a 2018-as országgyűlési választáson kizárólag a Jobbik jelöltjeként nagyon meg tudta szorongatni Simonka Györgyöt az akkor még jobbikosként induló Szabó Ervin, akkor az országos közhangulat és tendenciák mellett milyen okai lehetnek annak, hogy ugyanez ellenzéki közös jelöltjeként nem sikerült neki? Ennek jártunk utána, és számos szervezeti, személyi, stratégiai és szervezési okot találtunk a vereség magyarázatára.

 

„Ha most, az április 3-i választáson újra elindul Dél-Békésben a súlyos bűncselekményekkel vádolt Simonka György, akkor győzött volna, mert ez a választás nem a tényekről és az érvekről szólt. A hazugsághalmazban egy ilyen vállalhatatlan szereplő is befutott volna, ami sokat elmond a választók motivációiról és híven tükrözi a magyar társadalom és a térség lelkiállapotát” – mondta a Narancs.hu-nak Szabó Ervin (Jobbik), aki a közös ellenzéki jelölt volt az Orosháza központú Békés megye 4. számú választókerületében.

Itt a Fidesz-KDNP nem merte indítani a nagyon jelentős összegű költségvetési csalás miatt a vádlottak padján ülő képviselőjét, Simonka Györgyöt, aki 2010 óta háromszor győzedelmeskedett ebben a körzetben. Helyette a térséghez semmilyen módon nem kötődő Erdős Norbertet, az agrártárca egyik államtitkárát állították csatasorba, aki korábban több poszton képviselte a Fideszt. Erdősnek annyi köze van a térséghez, hogy egyik nagymamája az orosházi temetőben nyugszik. 

A minden posztra jó káder

A Békéscsabán született Erdős 1996-ban alapítója volt a Fidelitasnak. Ugyanekkor szerezte meg bölcsészdiplomáját a Miskolci Egyetemen. Politikai pályafutása elején leginkább Mezőberényhez és Békéshez kötődött. 1998 és 2002 között előbbi, majd utána a másik viharsarki kisvárosban volt önkormányzati képviselő. Jó fideszes káderként a Miniszterelnöki Hivatal térségfejlesztési menedzsereként ténykedett, hogy 2002-ben – általános meglepetésre – egyéni országgyűlési mandátumot szerezzen ugyanitt a Fidesz és az MDF színeiben, amit 2006-ban és 2010-ben megismételt, de akkor már a Fidesz-KDNP jelöltjeként. 2011-ben a Békés Megyei Kormányhivatal vezetője lett, majd 2014-ben előkelő helyre került a Fidesz európai parlamenti (EP) listáján, ahonnan nem tudott nem kirepülni Brüsszelbe és Strasbourgba. Forrásaink szerint a EP-választás előtt hónapokkal magához rendelte őt Orbán, és azt mondta neki, hogy most kimegy Brüsszelbe. Erdős köpni-nyelni nem tudott, csak éppen nemet sem mondhatott. 2019-ben került vissza Magyarországra, ahol hű káderét nem hagyta magára a kormányzópárt: 2020-tól szakirányú végzettség nélkül lett az agrártárca élelmiszerlánc-felügyelért felelős államtitkára. Innen indult harcba Simonka megüresedett mandátumáért.

Előzetesen úgy tűnt, hogy Simonka György viselt ügyei miatt a dél-békési körzet azok közé tartozik, amelyet jó eséllyel behúzhat az Egységben Magyarországért néven induló ellenzék. Ezt erősítette, hogy a 2018-as voksoláson, amikor az összes ellenzéki párt külön-külön indult a kormánypárti jelölttel, Dél-Békés akkori megkérdőjelezhetetlen hűbérurával, Simonkával szemben, akkor Szabó Ervin a Jobbik színeiben nagyon megszorongatta a hatalma csúcsán lévő fideszes képviselőt. Ezt követően indult meg az eljárás Simonka ellen. Mentelmi jogát a T. Ház felfüggesztette, majd az ügyészség előbb meggyanúsította, utóbb megvádolta a fideszes képviselőt és társait, akiknek a nyakába 1,4 milliárdos károkozást varrt. A fideszes jelölt „ténykedése” után meg nem valósult beruházások, korrupció, megszűnő Fidesz-szervezetek és romok maradtak. Dél-Békés amúgy is hátrányos és elmaradott helyzetén nemhogy javítani nem tudott Simonka 12 év alatt, hanem még mélyebbre süllyedt. Így feltételezhető volt, hogy az egyesített ellenzéki erők ebben a helyzetben győzelmet arathatnak az orosházi központú térségben. Még a sebtében előhúzott kormánypárti jelölt is azt nyilatkozta a 24.hu-nak februárban, hogy Simonka büntetőügye miatt sokan elpártoltak a Fidesztől. Erdős Norbert lehetséges mandátumszerzésért a Fidesz-KDNP sem adott egy fabatkát sem. Ehhez képest végül majdnem annyi voksot szerzett, mint az összes több induló együttvéve.

Többek vélekedése szerint a 2018-as választás megmutatta, hogy külön indulva, ebben a választási rendszerben nem lehet megdönteni a Fideszt. Idén pedig világossá vált, nem lehet összeadni az ellenzéki szavazókat, mert önmagában az, hogy együtt indulnak, nem buktatja meg a Fideszt. Arra voltunk kíváncsiak, melyek voltak azok a helyi és szervezeti okok, amelynek révén ugyanaz a jelölt, Szabó Ervin a teljes ellenzék összefogása mellett rosszabbul szerepelt most, mint 2018-ban. 

Kicsi és elöregedő aktivistahálózat

„Azt sem tudom, hogy ki volt a kampányfőnöke Szabó Ervinnek, ő pedig jelöltként az ellenzéki pártokkal nem egyeztetett, nem voltak heti megbeszélések, nem vitattuk meg a teendőket és nem osztottuk el a feladatokat. Mindez jól mutatja, hogy szervezetileg és stratégiailag hogyan nézett ki ez a kampány” – mondta a Narancs.hu-nak Fetser János, az MSZP erős embere Orosházán, aki több cikluson keresztül volt országgyűlési képviselője és polgármestere Békés megye egyik ipari centrumának. A most szocialista városi képviselő azért is bírálta Szabót, mert az elmúlt években "ellazsálta" a városi és megyei közgyűlési munkáját; nem állt bele ügyekbe, nem tett feljelentést, nem vitt témákat, nem szervezett megmozdulásokat és nem használta ki, hogy a Simonka-perben egyre több elképesztő részletre derült fény. „Hogyan lehet elmenni amellett szó nélkül ellenzéki képviselőjelöltként, amit éppen a Narancs írt meg, hogy a 45 százalékos visszaosztások révén az egyik, szinte mindig nyertes építési vállalkozó összesen 600 millió forintot vitt vissza Simonkának kukászsákokban?” – kérdezte Fetser. Szerinte ha ma Szabó Ervinnek az a véleménye, hogy ezt a választást helyben újra megnyerhette volna Simonka, akkor ezt azt is jelenti: neki nem sikerült alternatívát felmutatnia.

Vészjósló előzmények

Három esemény árnyékolta be a dél-békési ellenzék 2022-es együttműködését. A 2018-as országgyűlési választás, a 2019-es őszi helyhatósági voksolás és a tavaly őszi előválasztás. Merőben eltér a felek véleménye abban, hogy miért nem nyerhetett négy évvel ezelőtt Szabó Ervin parlamenti mandátumot. Szerinte azért, mert az MSZP-s jelölt nem lépett vissza a javára, pedig ő ezt kérte. Fetser Jánoszerint azért nem, mert a Jobbik akkor, Vona Gábor pártelnökkel az élen azt hirdette, egyedül is legyőzik a Fideszt. „Akkor léptünk volna vissza, ha más körzetben ezt viszonozza a Jobbik, ám erre nem voltak hajlandók” – mondta Fetser.

Legközelebb akkor hajtottak össze, amikor a 2019-es helyhatósági választáson Szabó Ervin és Fetser külön-külön indult a polgármesteri címért, így nevető harmadikként a Dávid Zoltán (Fidesz-KDNP) újrainduló városvezető futott be úgy, hogy mindössze 154 szavazattal szerzett többet Szabónál. Fetser János szerint Szabó nem volt hajlandó egy előválasztáson részt venni, míg Szabó Ervin akkor és most is árulónak nevezte Fetsert.

A 2021-es elő választáson Szabó (Jobbik) és Szelényi Zoltán egymást vádolták a kampányszabályok megsértésével, a Partizán kamerái előtt emiatt csúnyán össze is vitakoztak, majd megígérték, hogy aki vesztes lesz, az 100 százalékosan támogatni fogja a győztest. Ebből azonban – igaz a felek merőben eltérő véleménye szerint – nem lehetett sokat látni.  

Máshova teszi a hangsúlyt Kasuba István, a DK választókerületi elnöke. Szerinte lehetetlen volt nem észrevenni, hogy azok a polgármesterek, akik hosszú időn keresztül ellenálltak Simonkának, most lelkesen beálltak Erdős mögé, mert pénzt reméltek a Magyar Falu Program igencsak flexibilis pályázataiból. Itt elsősorban Tótkomlós, Magyarbánhegyes és Lökösháza vezetőire gondolt. De bírálta az orosházi Táncsics gimnázium igazgatóját, aki biodíszletként kétszer is odaállt a fideszes jelölt mellé a nagy laptoposztogatás közepette. Ugyanakkor elismerte, hogy a hadra fogható és tényleg mozgósítható kampánycsapatok "vékonyak voltak és elöregedtek". Beszélt arról is, hogy a Gyurcsány-féle párt négy Békés megyei választókerületi elnökének mindegyike 70 év feletti.

„Semmiféle összefogás nem volt itt, mindenki mindenkiben ellenséget látott, és ebben a legtöbb esetben nem is tévedett. Az MSZP-s szavazóknak inkább a kezük tört volna le, minthogy Szabó Ervinre voksoljanak”

– mondta némi indulattal a hangjában Kasuba. (Ezt egy március 30-i Facebook-bejegyzésével cáfolta lapunknak Fetser János, aki négy nappal a sorsdöntőnek nevezett voksolás előtt azt írta: „Nincs itt a fanyalgás ideje! Ha egy demokratikusan működő országban akarunk élni, akkor el kell menni szavazni, és az egységes ellenzék listáját és dr. Szabó Ervint kell támogatni!”)

„Szabó Ervin elbizakodott volt, végig fordítva ült a lovon. Az ellenzéki partnerek közül senkit nem keresett meg és nem kért meg, hogy segítsen. Ha mi nem keressük meg, akkor talán nem is találkozunk egymással az egész kampány alatt, pedig szövetségesek lettünk volna” – mondta érdeklődésünkre egy, helyi összefogásban elvileg részt vevő alakulat neve mellőzését kérő képviselője. „Nem is tudom, pontosan mivel kampányolt, mert ez igazából nem derült ki. Az igaz, hogy többször beszélt a jólétről, de ebben a roppant hátrányos helyzetű térségben előbb a túlélés feltételeit kellett volna felvillantani az embereknek és nem egy cuki kampányt végigvinni” – mondta ugyanő. Meglátása szerint Szabó a szövetségei közül szinte mindenkivel összeveszett, a plakátjai késve és a kelleténél kisebb számba kerültek ki, és nem volt megfelelő létszámú kampánycsapata sem. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy a választókerületben működő ellenzéki pártoknak alig van tagsága. Illetve a DK-nak papíron sok tagja van, de közülük csak nagyon kevesen mozgosíthatók.

Marha nagy csalódás”

„Nem kellett volna semmit másképp csinálni, utólag a stratégián sem változtatnék, ennél többet nem lehet dolgozni, mint amennyit kampányoltunk. Négy vagy öt újságot és szórólapok sokaságát juttattuk el a választókhoz. 13 ezer szimpatizánsunkhoz az aktivistáimmal együtt személyesen mentünk el, kopogtattunk az ajtaján. Az utolsó hetekben 50-100 aktivista segítette a munkát, annál több pénzt, időt és energiát nem lehet beletenni, mint amennyit beletettünk. Ezt az emberek mindenütt nagyon jól fogadták, sok rendezvényünkön szinte euforikus volt a hangulat, ezért volt a választás éjszakája marha nagy csalódás” – osztotta meg gondolatait lapunkkal Szabó Ervin. Hozzátette, kisebb részvétel mellett kicsit kevesebb voksot szerzett, mint 2018-ban, de így is majdnem 18 ezren őt választották. Orosházán és Mezőhegyesen, ha szűken is, de megnyerte a választást, igaz, a képviselői mandátum Erdősé lett. Szerény vigasz, hogy a beérkezett levélszavazatokkal Erdős győzelmi aránya, ha hajszállal is, de 50 százalék alatt maradt.

Ha szűk többséggel is, de Orosházán és Mezőhegyesen győzött az ellenzék. Érdekesen alakult a helyzet a választókerület központjában. Orosházán a kül- és belföldről átjelentkezéssel érkezett szavazatok összeszámolása előtt 348 vokssal kapott többet Erdős, ám ez szombaton megfordult, és hihetetlen kis különbséggel, 32 szavazattal Szabó Ervin nyerte a várost. 

Szabó Ervin is bírálta azokat a polgármestereket, akik korábban szembeszálltak Simonkával, most viszont dicshimnuszokat zengtek Erdős Norbertről. Közéjük sorolta a végegyházi Vajda Norbertet, aki a Mi Hazánk mellett is kampányolt, valamint Zsura Zoltán tótkomlósi városvezetőt, Magyarbánhegyes első emberét, Sódarné Varga Gyöngyit és a lökösházi polgármestert, Szűcsné Gergely Györgyit. Szabó kifejtette, hogy a DK-t leszámítva a többi ellenzéki párttól nem kapott segítséget, és az előválasztáson a vele szemben alulmaradt Szelényi Zoltán (MSZP) a legtöbbször azt mondta, nincs ideje. Arról is beszélt Szabó Ervin, jó néhány áruló van a helyi ellenzéki pártok tagjai között is. (Ezt a megszólítottak visszautasították, hozzátéve, hogy segítség dolgában őket Szabó nem kereste meg.)

„Helyben semmivel sem igazolható, hogy a választási vereség a volt Jobbik-szavazókon múlt volna. Nem maradt otthon több volt jobbikos, mint balos szavazó. Másrészt a baloldal itt is rájátszott arra, hogy nem kell nekik Márki-Zay Péter, sok DK-s szavazó pedig nem jött el, mert nem Dobrev lett a miniszterelnök-jelölt.

A négy év múlva rendezendő országgyűlési választáson biztosan nem indulok, de a 2024 őszi önkormányzati voksoláson el fogom hódítani az orosházi polgármesteri címet.

Emellett nem zárom ki, hogy a súlyos pénzügyi és gazdasági válság miatt akár egy év múlva rendkívüli országgyűlési választások lesznek az országban, arra is készen állok. A felmérések mutatják, milyen mély a beágyazottságom ebben a választókerületben. Azt pedig elmondhatom, január végén 19, de a választás előtt két héttel is 9 százalékkal vezettem Erdős Norbert előtt” – jegyezte meg az ellenzéki politikus. 

(Címlapképünkön Szabó Ervin. Forrás: Szabó Ervin Facebook)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Neked ajánljuk