Vélemény

A radikális-mérsékelt dialektika boncolgatása a három Jobbik-alelnök kipreparálásáról szóló történet e pontján terméketlennek tűnik, lévén senki nem érti, maguk az érintettek sem, hogy mi lenne a mértékegység ezen a skálán.

A 2010-es kormányváltás után a jogállamiság lebontása, az ország demokratikus közrendjének fölforgatása, a brutális klientúraépítés viszonylag gyorsan kitermelte az újságírás új műfaját, a parlamenti elrohanóst.

A felmérések szerint az április 24-i szerbiai választások előtt a miniszterelnök, Aleksandar Vučić és az ő Szerb Haladó Pártja (Srpska Nap­redna Stranka, SNS) fölényesen vezet a versenyben. Hogy a kormányfő miért íratta ki az előre hozott választásokat, pontosan nem is tudni, talán azért, hogy egyedül tudjon erős kormányt alakítani és ne kelljen a szocialistákkal, azaz a Milošević-utódpárttal közösködnie. Ám az SNS eddig is tudott volna egyedül kormányozni. A cél, meglehet, az alkotmányozó többség – és még ez is összejöhet neki. De ki is ez a sikerre ítélt fiatalember, a szerb politika 45 éves veteránja, a szerb uniós csatlakozás szerb bajnoka?

„Lopok, de közben teszem a dolgom” – valahogy így fordíthatjuk Paulo Maluf brazil képviselő, volt kormányzó és polgármester elhíresült szlogenjét, mely az újraválasztását eredményezte. (Sokáig az Interpol is körözte.)

A teniszcsillag Sarapova márciusi bejelentése arról, hogy elbukott a doppingteszten, nem csak sportolókat gondolkodtat el a képességfokozás etikai határairól.

Több mint félmilliárd forint folyóirat-támogatásra – ezzel a címmel jelentette meg optimista hangulatú közleményét a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), és nem habozott rámutatni a látványos fejlődésre, a hatalmas összeg mellé állítva párhuzamként a korábbi szűk esztendőket, a tavalyi 368 milliós, illetve a 2014-es 352 milliós „nyílt keretet”.

A címben feltett kérdés voltaképpen költői kérdés, mégpedig kétszeres értelemben.

A Panama-akták napvilágra kerülésével újra a figyelem középpontjába kerültek az offshore cégek. A Mossack Fonseca ügyvédi iroda által alapított vállalatok tulajdonosai vagy a hozzájuk köthető személyek között számos ismert név is felbukkant, köztük jelentős politikai potentátoké. Azóta sokan magyarázkodnak, az izlandi miniszterelnök lemondott, és David Cameront is erősen támadják. De miért? Törvénytelen dolog lenne külföldi céget tulajdonolni? Nem, nem az. Akkor tulajdonképpen miért is a pánik a nyilvánosságra került nevek miatt?

Szűk másfél hétnyi esztelen pörgés után elcsendesedni látszik Kiss László ügye.

Kedden az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére eltörölte a vasárnapi boltzárat.