Vélemény

A tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel kapcsolatban az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy nem eseti jogsértésről, hanem rendszerhibáról van szó, amely csakis a szabályozás megváltoztatásával orvosolható. A miniszterelnök megoldaná okosba’.

Felelős polgára vagyok Magyarországnak. Látom, hogy ez a választás - szemben minden híreszteléssel - ezer okból fontos. Fontos Magyarországnak, fontos Európának. Mit tegyek? Kit válasszak az unióbarát és demokratikus kínálatból?

A Fidesz csalással, lopással és hazugságokkal szerzett 44 százalékot a listás szavazatokból. A baloldal 26 százalékot kapott. A győzelemhez az ismert választási rendszer és a kamupártokat segítő pártfinanszírozás dacára legalább 46 százalék kellett volna, más pártoktól, otthonmaradóktól. Egyetértek a politikai elemzők G. Fodor Gábortól Török Gáborig húzódó sorával, akik szerint ez a baloldal egyenlő vagy legalább méltányos feltételek mellett sem tudta volna megszerezni a hiányzó 20-at. A kudarc csaláson, lopáson és hazugságon túlmutató másik legfőbb oka ugyanis a politikai teljesítmény hiánya volt.

Hogy igen, hát ügyesen meg vannak írva, jó - ismeri el a világhíres tudóskolléga posztmodern regényeiről C. -, csak éppen... - Szóval, hogy őszerinte műanyagból vannak, na. - Sono di plastica - mondja. Majd gyorsan hozzáteszi, hogy az én fordításaim viszont bizonyára nagyszerűek, és udvariasan rám mosolyog.

"Tél haragján kacag az új tavasz, / most lágyan leng a balzsamos szél, / s új madárdal zeng a völgy ölén" - kiáltom bele a korántsem balzsamos romkocsma-övezeti légbe Siegmund úgynevezett Tavaszdalát Richard Wagner Die Walküre című zenedrámájából, miközben a Táltos társaságában (aki, úgy tűnik, ma hiányolni kénytelen állandó nemtője, Szabó Ervinné kíséretét) kisded bocinagyságú zsúrkocsikra pakolva gördítem elő az előző hét számlát kiadó kocsma százrétű gyomrából a Mámor Kiskönyvtára becses darabjait.

Lélegzet-visszafojtva várjuk az új kormány megalakulását. Vajon mit jelent az, hogy Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató elnöke divatos szakkifejezéssel élve beszól a rezsicsökkentés miatt - kinek is? ("A rezsicsökkentéssel már elmentünk a falig.") Talán a főnökének? De melyiknek?

Bemegyek. Köszönök illedelmesen. A nyelvvel nincsen gondom, pontosan, szabatosan fogalmazom meg legtöbbször a mondandómat, dicsérnek is gyakran érte, hogy milyen szépen beszélem a nyelvüket, pedig látszik rajtam, hogy idegen vagyok. Ezen sokat gondolkoztam, hogy miért látszik, de mindenki mondja. Ám hiába beszélek tökéletesen, most mégis félek kicsit, hogy elakadok, hogy nem leszek tökéletesen érthető, hogy belesülök. Félek attól, amit mondanom kell. Mert arról kell beszélnem, hogy ki vagyok, és honnan jöttem.

Az Európai Unió a választási előkészületekből kétségkívül egy kudarctörténetnek tűnik, pedig nem az, még nekünk sem. Csupán eminens politikai érdeke az ország jelenlegi vezetésének, hogy még legalább öt évig kudarctörténet is maradjon.

Folyó év április 8-án, amikor a magyar nép érdeklődőbb fele (se) csak kiheverni kezdte épp az új választási rendszer okozta megpróbáltatásokat, Európa bíróságai elérkezettnek látták az időt, hogy betoppanjanak a frissen újraválasztott magyar kormányhoz. A sors úgy hozta, hogy mindkét bíróság alapvető jogokat érintő alkotmányos jelentőségű kérdésben fondorkodott: az unió luxembourgi bírósága az adatvédelmi ombudsman korai elbocsátását vizsgálta, míg a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az egyházak elismerésének szabályairól döntött.

Számos elemzés született az elmúlt három hónapban a Szabadság térre készülő emlékműről, pedig még mindig csak torz faxvázlatokról és egy helyesírási hibákkal tarkított leírásból tudhatjuk, milyen lesz. Ugyanennyi ideje tart a furcsa hallgatás: a szobrász nem nyilatkozik, a Fidesz politikusai kerülik a témát (a zsidókkal húsvét és betonozás után kezdik meg a párbeszédet), az egyébként felkent MMA mintha ebben a kérdésben nem is létezne, és bár Schmidt Mária egy címlapos "ugyan már"-ig is eljutott a mű védelmében, bizonyos, hogy a koncepció a korábban elfogadottnak hitt logikákból kiindulva észérvekkel védhetetlen.

Nem elegáns az embernek magát idéznie, most mégis ezt teszem. Négy évvel ezelőtt írtam e helyütt: "Orbán Viktor kampányzáróját azzal kezdte: a választásokkal eljön az igazság pillanata. Ebben nem tévedett.

"A brüsszeli bürokraták újabb felháborító provokációja az Európai Bíróság ítélete, amelyben Magyarország kőművesdekoltázs-ügyben elfoglalt álláspontját bírálják" - mondotta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, amikor hírét vette, hogy a főnök hamarosan visszatér szabadságáról, s kiszortírozza a rosszul teljesítőket a kormányából.

Most nem is az, hogy mi lesz Ukrajnával, mert vagy lesz vele valami, vagy nem, vagy lesz Ukrajna, vagy nem, meglátjuk, az utóbbi mellett is tudnánk érvelni, meg az előbbi mellett is, és fogunk is mindjárt.

(Dr. Tamás történeteiből 2.)