Május 1-jén lesz 20 éve, hogy az Európai Unió teljes jogú tagjává válhattunk. Az odaút nem volt könnyű menet: az akkori, 15 tagból álló közösség évtizedes előkészület után mondta ki a boldogító igent nekünk és a nagyszabású bővítésben részt vevő kilenc, zömmel posztszocialista társunknak.
A múlt héten bezárt zalaszabari „fix telepítésű hullámvasút” így, használaton kívül, simán lehetne a kormány sikerpropagandájának és a botcsinálta turisztikai beruházásoknak az emlékműve.
A mérsékelteknek azonban nem a rendőrség segítségével kellene megmérkőzni az európai egységet forgácsoló szélsőjobboldaliakkal, akik – Orbán Viktorral az élen – egyre több aknamunkát végeznek Brüsszelben.
A zsidó állam politikai sikerként könyvelheti el, hogy látványosan visszaverte a példátlan iráni támadást. Nyugati szövetségesei újból határozottan kiálltak mellette, és Irántól való félelmükben a szomszédos arab országok is inkább Izrael mellett foglaltak állást.
Ezek után csodálkozunk azon, hogy az emberek rosszul lesznek, ha meghallják akármelyik párt nevét?
Furcsán nyertük meg a szuverenitásért folytatódott szabadságharcot azzal, hogy a pénzügyminiszter beismerte csütörtökön, még tervezni sem tudunk.
És most következzenek belföldi híreink! A mögöttünk álló hétvégén négy fontos esemény is történt hazánkban. Ezek sorrendben.
A holokauszt hazai áldozatainak emléknapjára; az áldozatok, családom számos tagja, köztük soha nem ismert nagyapám, Schächter László emlékére
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai médiaszabadságról szóló törvény (European Media Freedom Act – EMFA). A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?
Izgalmas képet ad saját értékrendjéről a propaganda váltása: mivel a családon belüli erőszak témája nem jött be Magyar Péter ellen, elővették atombombaként Gyurcsány Ferencet.
Magyar Péter fellépése és a március végi törökországi önkormányzati választáson elért ellenzéki siker ugyanarról a tőről fakad: az emberek szabadságvágyát nem képes elnyomni semmilyen illiberális rendszer. A magyar kormányfő jól teszi, ha aggódik az új helyzet miatt
