E-bike, az elérhetetlen

Veló Világ

Az e-bike-ok, vagyis az elektromos biciklik egyre klasszabbak, legyen szó túrázásról, városi közlekedésről vagy akár extrém sportról. Szóval fejlődik, fejlődik, de még mindig nehéz, és nagyon drága.

Az „igazi” bringához képest a leglényegesebb különbség természetesen az elektromos motor a hozzá való akksival. Régebben persze nem volt lítiumion akkumulátor, viszont az e-bike története az 1800-as évek végéig nyúlik vissza. Ahogy az akkori autóknál, a bringáknál is kísérleteztek az elektromos technikával, ám az áttörésre sok-sok évtizedet kellett várni. Igaz, hogy már az 1970-es években megjelentek Japánban az első olyan elektromos kerékpárok, melyek működésükben és technológiában is hasonlítottak a maiakra, de a cucc forradalma a 2000-es évek elején, még inkább 2006–2007 táján történt, az akkumulátortechnológia fejlődésének köszönhetően.

Minden kezdet nehéz

Minden kezdet nehéz

 

Mostanság már sokkal nagyobb kapacitású akkumulátorok vannak, de a hajtástechnológia minősége is kiforrottabb lett. A legmenőbb a pedelec, lényege az, hogy az elektromos hajtás szinkronizálva van az emberi hajtással, tehát ahogy tekerjük a kerékpárt, úgy segít minderre az elektromos rendszer. A másik módozat a motorkerékpárok működéséhez hasonló – ma már egyre ritkábban gyártott – gázkaros verzió. Léteznek még középmotoros vagy agymotoros verziók is, ez utóbbinál a kerékben helyezkedik el egy agymotor, a középmotoros esetében pedig a motor a váz közepén van, ott, ahol a pedál is.

Az e-bike-ok felhasználási spektruma manapság már igen széles: van a közlekedésre használt, és van a kikapcsolódáshoz, sporthoz használt e-bike: elektromos túrakerékpárok, mountain bike-ok, komoly teleszkópokkal felszerelve.

Bonyolult

Bonyolult

 

A bringák sebességtartományát a gyártók limitálják, 26 km/óránál lekapcsol az elektromos motor rásegítése. És ha bár nagy különbség nincs egy hagyományos kerékpár és egy e-bike sebessége között, utóbbi előnyének tekinthető, hogy könnyedén fel lehet vele tekerni egy nagyobb lejtőn, gyorsan el lehet indulni a lámpánál, gyorsan fel lehet venni a közlekedés tempóját. Természetesen lehet gyors járgányt is építeni, az M55 Bike nevű magyar cég például megcsinálta a világ leggyorsabb elektromos biciklijét, ami 72-73 km/órás sebességgel is képes száguldani. Megvolt az ára is, az alapmodell 27 ezer euróba, cirka 8 millió forintba került. Az sem mellékes, hogy Amerikában már van e-bike-verseny, melynek lényege, hogy egy nagyon magas hegyet kell megmászni minél gyorsabban elektromos kerékpárral. Ez persze nem azt jelenti, hogy az élsportolók ezentúl felturbózott e-bike-okkal repesztenek majd, de az könnyen elképzelhető, hogy idővel megjelenik egy új sportág, ami a motor és a kerékpársport közé illeszkedik be.

Villanytrekking

Villanytrekking

 

Mivel a vonatkozó európai jogszabály 250 wattban maximalizálja a teljesítményt, ha ezen belül vagyunk, nem szükséges az e-bike-ra sem jogosítvány, sem rendszámtábla-regisztráció, ám ezen túl (vannak 350–500 wattos járgányok is) igen.

A legnagyobb gond egyfelől a bicikli súlya: van benne ugyanis egy 3 kilogrammos akkumulátor, egy 4-5 kilogrammos motor, mindennel együtt nagyjából 10 kilogrammal nehezebb, mint egy hagyományos bicikli, a másik meg az, hogy egy jó minőségű, átlagosnak mondható, Bosch rendszerű e-bike hat-hétszázezer forintot is kóstálhat, ami mindjárt meg is magyarázza, miért csak Nyugaton és az Egyesült Állomokban állja meg a helyét az „e-bike-forradalom” szókapcsolat.

A cikk elkészültéért köszönet Antal Dánielnek, a Gepida értékesítési vezetőjének.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.