E-bike, az elérhetetlen

Veló Világ

Az e-bike-ok, vagyis az elektromos biciklik egyre klasszabbak, legyen szó túrázásról, városi közlekedésről vagy akár extrém sportról. Szóval fejlődik, fejlődik, de még mindig nehéz, és nagyon drága.

Az „igazi” bringához képest a leglényegesebb különbség természetesen az elektromos motor a hozzá való akksival. Régebben persze nem volt lítiumion akkumulátor, viszont az e-bike története az 1800-as évek végéig nyúlik vissza. Ahogy az akkori autóknál, a bringáknál is kísérleteztek az elektromos technikával, ám az áttörésre sok-sok évtizedet kellett várni. Igaz, hogy már az 1970-es években megjelentek Japánban az első olyan elektromos kerékpárok, melyek működésükben és technológiában is hasonlítottak a maiakra, de a cucc forradalma a 2000-es évek elején, még inkább 2006–2007 táján történt, az akkumulátortechnológia fejlődésének köszönhetően.

Minden kezdet nehéz

Minden kezdet nehéz

 

Mostanság már sokkal nagyobb kapacitású akkumulátorok vannak, de a hajtástechnológia minősége is kiforrottabb lett. A legmenőbb a pedelec, lényege az, hogy az elektromos hajtás szinkronizálva van az emberi hajtással, tehát ahogy tekerjük a kerékpárt, úgy segít minderre az elektromos rendszer. A másik módozat a motorkerékpárok működéséhez hasonló – ma már egyre ritkábban gyártott – gázkaros verzió. Léteznek még középmotoros vagy agymotoros verziók is, ez utóbbinál a kerékben helyezkedik el egy agymotor, a középmotoros esetében pedig a motor a váz közepén van, ott, ahol a pedál is.

Az e-bike-ok felhasználási spektruma manapság már igen széles: van a közlekedésre használt, és van a kikapcsolódáshoz, sporthoz használt e-bike: elektromos túrakerékpárok, mountain bike-ok, komoly teleszkópokkal felszerelve.

Bonyolult

Bonyolult

 

A bringák sebességtartományát a gyártók limitálják, 26 km/óránál lekapcsol az elektromos motor rásegítése. És ha bár nagy különbség nincs egy hagyományos kerékpár és egy e-bike sebessége között, utóbbi előnyének tekinthető, hogy könnyedén fel lehet vele tekerni egy nagyobb lejtőn, gyorsan el lehet indulni a lámpánál, gyorsan fel lehet venni a közlekedés tempóját. Természetesen lehet gyors járgányt is építeni, az M55 Bike nevű magyar cég például megcsinálta a világ leggyorsabb elektromos biciklijét, ami 72-73 km/órás sebességgel is képes száguldani. Megvolt az ára is, az alapmodell 27 ezer euróba, cirka 8 millió forintba került. Az sem mellékes, hogy Amerikában már van e-bike-verseny, melynek lényege, hogy egy nagyon magas hegyet kell megmászni minél gyorsabban elektromos kerékpárral. Ez persze nem azt jelenti, hogy az élsportolók ezentúl felturbózott e-bike-okkal repesztenek majd, de az könnyen elképzelhető, hogy idővel megjelenik egy új sportág, ami a motor és a kerékpársport közé illeszkedik be.

Villanytrekking

Villanytrekking

 

Mivel a vonatkozó európai jogszabály 250 wattban maximalizálja a teljesítményt, ha ezen belül vagyunk, nem szükséges az e-bike-ra sem jogosítvány, sem rendszámtábla-regisztráció, ám ezen túl (vannak 350–500 wattos járgányok is) igen.

A legnagyobb gond egyfelől a bicikli súlya: van benne ugyanis egy 3 kilogrammos akkumulátor, egy 4-5 kilogrammos motor, mindennel együtt nagyjából 10 kilogrammal nehezebb, mint egy hagyományos bicikli, a másik meg az, hogy egy jó minőségű, átlagosnak mondható, Bosch rendszerű e-bike hat-hétszázezer forintot is kóstálhat, ami mindjárt meg is magyarázza, miért csak Nyugaton és az Egyesült Állomokban állja meg a helyét az „e-bike-forradalom” szókapcsolat.

A cikk elkészültéért köszönet Antal Dánielnek, a Gepida értékesítési vezetőjének.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."