„Ez törvénysértés” – Tiltakoznak az elbontott kerékpárút miatt

50 méter kerékpárutat bontanak el az egyik legforgalmasabb, gyalogosok és biciklisek által használt helyen, az Erzsébet híd budai hídfőjénél. A fonódó villamos megállójának kiépítése indokolja a bontást, a biciklisek mégis joggal háborognak.

„A közutak tervezése, fejlesztése során úgy kell eljárni, hogy a biztonságos közlekedési feltételek valamennyi, a közúton közlekedni jogosult számára biztosítottak legyenek” – olvassa fel László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke az 1998. évi I. a közúti közlekedésről szóló törvényt ma délután az Erzsébet híd budai hídfőjénél.

false

 

Fotó: Németh Dániel

„Ahol itt most állunk, az egy rövid 50 méteres szakasz, ami valaha egy viszonylag jól használható kerékpárút volt. Most azonban lebontják, és a bicikliseknek a gyalogosokkal kell osztozkodniuk egy nem túl széles járdán. Szó se róla, nagy baj nem történik, ugyanis az egész út, ami a budai rakparton végigvezet, az úgy rossz, ahogy van” – folytatja. A szervezet megalakulása óta folyamatosan hangot ad annak, hogy a rohamosan növekvő biciklisforgalomnak nem megfelelő módon adnak helyet. Tárgyalásaik és hangoskodásaik ellenére viszont sok minden nem történt, leszámítva két szakaszt, ahol javult a helyzet. A Margit híd és a Batthyányi tér között épült egy rövid, két méter széles kerékpárút, elválasztva a gyalogosoktól, és egy még rövidebb „kerékpárutacska” az Erzsébet híd alatt. Most a fonódó villamos kiépítése miatt ez utóbbi szakasz egy részét elbontották, a Margit hídtól vezetőt pedig keskenyebbre veszik az épülő sín mellett.

Azonban nem csak itt van probléma, hanem a város és az ország többi részén is. A Magyar Kerékpárosklub nehezményezi, hogy a hidak felújításánál a tervezők nem törekedtek a biztonságos bicikliutak kialakítására. László János szerint a felújítási tervek egyikében sincs szó erről. „Ez pedig törvénysértés” – tette hozzá. Emellett sok száz kilométernyi kerékpárút nem is minősül annak. „Ma Magyarországon a legelterjedtebb, hogy a járdára helyezik a kerékpáros közlekedést” – mondja a klub elnöke. Ez legfőképp azért nem jó, mert a kereszteződésekben a közlekedés veszélyessé válik – ezért az ilyen helyekre olyan táblákat helyzetek el, amelyek arra szólítják fel a bicikliseket, hogy szálljanak le, és a járművüket tolva haladjanak tovább. A Magyar Kerékpárosklubot ez a helyzet annyira felháborítja, hogy Sopronban szerveztek egy akciót, melynek keretében az autósokat szólították fel arra, hogy szálljanak ki és tolják tovább a járművüket.

false

 

Fotó: Németh Dániel

„Ha a hivatalos tábla nem a biciklistáknak, hanem az autósoknak szólna, valószínű, hamarabb megszűnnének ezek a pontok” – mondta László, aki szerint az is törvénysértés, hogy bizonyos helyeken, mint amilyen most a rakpart lett, nem adják meg a megfelelő területet a gyalogosoknak, hogy nyugodtan sétáljanak. „Éppen ezért követeljük, hogy minden önkormányzat hozzon olyan rendeletet, amelynek köszönhetően a gyalogos és a kerékpáros közlekedés harmonizál egymással, illetve biztonságos. A mérnökkamarák pedig vegyék a fáradságot, és tanítsák meg tagjaikat arra, hogy tartsák meg a közlekedésfejlesztés szabályait és az erre vonatkozó törvényeket” – zárta mondandóját.

Arra a kérdésre, hogy mi lenne a megoldás a budai rakparton, a Magyar Kerékpárosklub elnöke azt válaszolta, hogy nem tudják, mivel ők nem tervezők. „Nyilvánvaló, hogy tarthatatlan állapot az, hogy az alsó rakparton autópálya van, és az is tarthatatlan állapot, hogy a Margit hídon több sáv áll rendelkezésre az autósok számára, a bicikliseknek meg csak egy keskeny részt csippentettek le. Az arányokon kell változtatni.”

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."