„Ez törvénysértés” – Tiltakoznak az elbontott kerékpárút miatt

50 méter kerékpárutat bontanak el az egyik legforgalmasabb, gyalogosok és biciklisek által használt helyen, az Erzsébet híd budai hídfőjénél. A fonódó villamos megállójának kiépítése indokolja a bontást, a biciklisek mégis joggal háborognak.

„A közutak tervezése, fejlesztése során úgy kell eljárni, hogy a biztonságos közlekedési feltételek valamennyi, a közúton közlekedni jogosult számára biztosítottak legyenek” – olvassa fel László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke az 1998. évi I. a közúti közlekedésről szóló törvényt ma délután az Erzsébet híd budai hídfőjénél.

false

 

Fotó: Németh Dániel

„Ahol itt most állunk, az egy rövid 50 méteres szakasz, ami valaha egy viszonylag jól használható kerékpárút volt. Most azonban lebontják, és a bicikliseknek a gyalogosokkal kell osztozkodniuk egy nem túl széles járdán. Szó se róla, nagy baj nem történik, ugyanis az egész út, ami a budai rakparton végigvezet, az úgy rossz, ahogy van” – folytatja. A szervezet megalakulása óta folyamatosan hangot ad annak, hogy a rohamosan növekvő biciklisforgalomnak nem megfelelő módon adnak helyet. Tárgyalásaik és hangoskodásaik ellenére viszont sok minden nem történt, leszámítva két szakaszt, ahol javult a helyzet. A Margit híd és a Batthyányi tér között épült egy rövid, két méter széles kerékpárút, elválasztva a gyalogosoktól, és egy még rövidebb „kerékpárutacska” az Erzsébet híd alatt. Most a fonódó villamos kiépítése miatt ez utóbbi szakasz egy részét elbontották, a Margit hídtól vezetőt pedig keskenyebbre veszik az épülő sín mellett.

Azonban nem csak itt van probléma, hanem a város és az ország többi részén is. A Magyar Kerékpárosklub nehezményezi, hogy a hidak felújításánál a tervezők nem törekedtek a biztonságos bicikliutak kialakítására. László János szerint a felújítási tervek egyikében sincs szó erről. „Ez pedig törvénysértés” – tette hozzá. Emellett sok száz kilométernyi kerékpárút nem is minősül annak. „Ma Magyarországon a legelterjedtebb, hogy a járdára helyezik a kerékpáros közlekedést” – mondja a klub elnöke. Ez legfőképp azért nem jó, mert a kereszteződésekben a közlekedés veszélyessé válik – ezért az ilyen helyekre olyan táblákat helyzetek el, amelyek arra szólítják fel a bicikliseket, hogy szálljanak le, és a járművüket tolva haladjanak tovább. A Magyar Kerékpárosklubot ez a helyzet annyira felháborítja, hogy Sopronban szerveztek egy akciót, melynek keretében az autósokat szólították fel arra, hogy szálljanak ki és tolják tovább a járművüket.

false

 

Fotó: Németh Dániel

„Ha a hivatalos tábla nem a biciklistáknak, hanem az autósoknak szólna, valószínű, hamarabb megszűnnének ezek a pontok” – mondta László, aki szerint az is törvénysértés, hogy bizonyos helyeken, mint amilyen most a rakpart lett, nem adják meg a megfelelő területet a gyalogosoknak, hogy nyugodtan sétáljanak. „Éppen ezért követeljük, hogy minden önkormányzat hozzon olyan rendeletet, amelynek köszönhetően a gyalogos és a kerékpáros közlekedés harmonizál egymással, illetve biztonságos. A mérnökkamarák pedig vegyék a fáradságot, és tanítsák meg tagjaikat arra, hogy tartsák meg a közlekedésfejlesztés szabályait és az erre vonatkozó törvényeket” – zárta mondandóját.

Arra a kérdésre, hogy mi lenne a megoldás a budai rakparton, a Magyar Kerékpárosklub elnöke azt válaszolta, hogy nem tudják, mivel ők nem tervezők. „Nyilvánvaló, hogy tarthatatlan állapot az, hogy az alsó rakparton autópálya van, és az is tarthatatlan állapot, hogy a Margit hídon több sáv áll rendelkezésre az autósok számára, a bicikliseknek meg csak egy keskeny részt csippentettek le. Az arányokon kell változtatni.”

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.