Így utáltatja meg egymással a főváros a bringásokat és a gyalogosokat

  • Kovács Bálint
  • 2015. május 21.

Veló Világ

Egyes jelekből úgy tűnt, hogy a főváros és a BKK is kezdi úgy érezni, akkor mennek rendben a dolgok, ha a közlekedés résztvevői türelemmel és természetesen élnek egymás mellett. Aztán szétverték a várost, és kiderült, senkit nem zavar, ha a kerékpárosok és a gyalogosok egymás torkának ugranak.

Akit egy kicsit is érdekel a kerékpározás, mást sem szajkóz naphosszat, mint hogy minden útépítés, Bubi, infrastruktúra stb. ellenére sem lehet a biciklis közlekedés működőképes, ha nem valósul meg a valódi és teljes integráció. Ha nem szűnnek meg az olyan megkülönböztetések, mint hogy vannak A Bringások és Az Autósok a lövészárok két oldalán, hiszen ami az egyiknek jó, azt a másik húsából kell éles karmokkal kitépni.

Különben is, mi az, hogy A Bringás? A falusi néni, aki már akkor biciklivel ment a kisboltba tejért, amikor a bulinegyedben még azt sem tudták, mi az a fixi? Ő lenne a kemény mag? És aki mindennap biciklivel közlekedik, de néha muszáj a mamájának autóval bevásárolnia a szupermarketben? Nos, ő melyik kategóriába tartozik?

De főképp azért nincs ez így, mert ideális – vagyis az egyedül elfogadható – esetben a városfejlesztésnek figyelembe kellene vennie a közlekedés minden résztvevőjének érdekeit. A kerékpárosok számára kijelölt útvonalaknak nem szabadna nehéz helyzetbe hozniuk az autóval vagy gyalog közlekedőket, és az autóval is bejárható útvonal építésekor figyelembe kellene venni a többi közlekedőt, ahogyan a tömegközlekedéssel összefüggő átalakítások sem hozhatnak egy másik csoportot hátrányos helyzetbe – épp ezért tiltakozott teljesen érthető dühvel a Magyar Kerékpárosklub az Erzsébet híd alatti bringaút villamossín-építés miatti elbontása ellen.

false

 

Tehát mind a közlekedés résztvevőinek biztonsága, mind a közhangulat, mind pedig a hosszú távon ésszerű gondolkodás lehetőségének megteremtése miatt fontos, hogy a többi mellett a kerékpáros közlekedés is integráns, asszimilálódott részévé váljon a nagy egésznek. Ráadásul úgy tűnik, hogy ezt a civilek évtizedes munkája nyomán a főváros és a BKK is mintha kezdené megérteni – legalábbis erre utalnak a Bubi kiépítésével összefüggő fejlesztések, vagy hogy ha semmi mást nem csinálnak, sokszor akkor is legalább egy biciklipiktogrammal jelzik az utakon, hogy ott bringák megjelenésére lehet számítani, vagy egyáltalán abból, hogy ma már nem tűnik civilizáltnak az a belvárosi politikus, aki legalább valami üres lózungot ne bökne ki a kerékpáros közlekedésről.

Hát, ezt a folyamatot vetette vissza most évekkel egyetlen intézkedéssel a Margit budai hídfője körül zajló, végeérhetetlen és kaotikus felújítási munkák irányítója. A 17-es villamos egykori végállomásától a rakpartig minden szét van bombázva, és ezen a területen történetesen volt egy kifejezetten forgalmas bicikliút is – az egyetlen, amely a belvárosban összekötötte Pestet Budával. A rekonstrukció idejére ennek fenntartására a lehető legborzalmasabb verziót választották, ami még annál is rosszabb, mintha sajnálattal közölték volna: a kerékpárút itt határozatlan időre megszűnt. A teljes biciklis forgalmat – legálisan, táblával takarosan jelölve – rávezették a gyalogosokat egyedül kiszolgáló, amúgy is leszűkített járdára, egyenesen az emberek közé.

false

 

És ez nem csak napi huszonnégy óra fokozott balesetveszélyt jelent. Ez a mérhetetlenül ostoba és tökéletesen inkompetens intézkedés semmi másra nem jó, mint hogy létrehozza A Bringások és A Gyalogosok kategóriáit, és azzal a lendülettel össze is ugrassza a két ellenséges felet. A gyalogosok ugyanis annyit érzékelnek, hogy percenként több tucat kerékpáros szlalomozik körülöttük, csöngetnek, félreugrálásra kényszerítenek, ne adj’ isten, ráhajtanak a lábukra, de azt már nem köti az orrukra senki, hogy szerencsétlen biciklisták mindezt nem saját akaratukból vagy mérhetetlen gőgből teszik, hanem azért, mert kivették alóluk a valódi kerékpárutat, és hogy számukra is távol áll a boldogságtól, hogy gyök kettővel kényszerülnek vánszorogni három cekker és négy lufis kisgyerek között.

Ez az intézkedés egyszerre hoz létre azon a szakaszon egy akaratán kívül szabálytalan (vagyis a többiek számára annak látszó) kerékpáros és egy akaratán kívül bunkó (vagyis a többiek számára annak látszó), hiszen a bicikliúton korzózó gyalogos réteget. Eléri, hogy akik esetleg már rájöttek volna, hogy a bringás is ember, ezt az elvet most újra elfelejtsék. És ez a terelés ellentmond mindannak, ami miatt kiépült a közbringarendszer, ami miatt kerékpárút vezet át a Margit hídon: annak, hogy a biciklistát is és a gyalogost is, lévén a közlekedés egyenrangú és integráns részei, megilleti a zavartalan és veszélytelen haladáshoz való jog.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.