Minden bizonnyal Budapest legképtelenebb bicikliútjára sikerült rábukkannunk, nem is kell nagyon keresni. Arra tippelünk, hogy kizárólag azért építhették ilyenre, hogy megrémisszék a lakosságot. „Emberek! Így nézne ki a város, ha kerékpáros diktatúra lenne – ugye milyen félelmetes?”
És valóban félelmetes tud lenni a Szabadság és Petőfi hidak közt, a pesti Duna-parton, a Bálna előtti szakasz. A remek panorámát nyújtó, teraszokkal is felszerelt sétatéren ugyanis bicikliút vöröslik, ami szélesebbnek tűnik, mint a lényegesen nagyobb számban erre járó korzózók gyalogútja. Ha még csak szélesebb lenne! De ráadásul a teraszok csak rajta keresztül közelíthetők meg, mi több, a pincérek – termeszetesen gyalogosan – pedig szintén a bicikliúton haladva teljesíthetik a rendelést.
Mindez a gyakorlatban így fest:
|
Vagy így, majd így:
|
|
Ezek után valóban a kegyetlenség csimborasszója, ha az arra járó biciklista, élve helyzeti előnyével és jogaival, lecsengeti a szerencsétlen gyalogost, pedig az csak egyszerűen haladni szeretne.
És hogy teljes legyen a káosz, tekintsék meg azt is, hogy néz ki ennek az útszakasznak a vége. Ezt már valóban másként értelmezni, mint úgy, hogy a gyalogos veszélyes kalandjainak jutalma a jól megérdemelt happy end, a bicikliút ugyanis egy gyepben (!) végződik.
|