Balog Zoltán a magyar iskolásoknak: énekeljetek, különben megbuktok

  • narancs.hu
  • 2015. augusztus 4.

Villámnarancs

A lelkészminiszter akkor is beviszi a lelkületet az iskolába, ha a tanárok és a diákok térden állva könyörögnek neki, hogy ne tegye. Az ötlet egyvalamire biztosan jó lesz.

Sikeres volt az Europa Cantat kórusfesztivál Pécsett – mondják a szervezők és a város vezetői. Annyira sikeres, hogy a helyszínen tartózkodó Balog Zoltán a nagy elragadtatásában olyat szólt, hogy „a tárca tervei között szerepel a mindennapos éneklés bevezetése az iskolákban, ami nem a tananyag növelését jelentené, mert azt inkább csökkenteni szeretnék, inkább egy olyan lelkületet vinnének az iskola életébe, amiből azok is profitálnak, akiknek nincs túlságosan jó hangjuk”.

És akkor most még ezt a szép zsoltárt, gyerekek...

És akkor még ezt a szép kis zsoltárt, gyerekek…

Fotó: MTI

Persze énekelni jó, a zene meg mindenkié, és hát a muzsikusnak dalból van lelke, ám mégsem lepődnénk meg, ha Balog szavainak hallatán egy csomó pedagógusnak görcsbe rándul a gyomra és/vagy ökölbe szorul a keze. De nem az énekszó miatt.

Hanem mert az elmúlt évek tapasztalatai alapján, ha a minisztérium felől elhangzik a „bevezetni” szó, abból jó nem sülhet ki. Mert ez az újabb fékezhetetlen ötlet sem az önfeledt dalolást fogja jelenteni, sokkal inkább papírmunkát, hiszen ezt az egészet muszáj lesz kidolgozni, adminisztrálni, egyeztetni, jóváhagyatni Baloggal, Czunyinéval, valamelyik talpasukkal, nem beszélve arról, hogy ha a miniszter „lelkületet” emleget, akkor egészen bizonyos, hogy nem szabadon választható dalokra gondol.

Bár egy olyan „költséghatékony” megoldáson sem lepődnénk meg, ha a korábban napi kötelességgé tett tesióra bevezetőjeként a gyerekeknek muszáj lenne énekelniük valami szépet  – ezzel ugyan nem növelnék a tananyagot, viszont kétségkívül bizony „lelkületet vinnének az iskola életébe”.

Egy életre megutáltatnák a gyerekekkel a közös éneklést.

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.