Interjút adott a Népszavának Vidnyánszky Attila, melyben azt próbálja beadni, hogy hatalma, befolyása fabatkát sem ér, sőt nincs is olyan neki. Ráadásul a színművészetisek lenézik őt és az övéit. „Régóta kérjük az egyetem vezetését, hogy legyenek nyitottabbak. Legyenek készek a párbeszédre…” – sóhajtja a Nemzeti Színház igazgatója, aki egyetemi munkásságával, pontosabban kaposvári ámokfutásával már bizonyította, hogy ő párbeszéddel kel és fekszik.
„Mit jelentsen az, hogy »nekem ott van Kaposvár«?”
– kérdez vissza a Népszava újságírójának –, amivel tulajdonképpen elismeri, hogy az ottani képzéssel nem váltotta meg világot, és egyértelműen alul maradt a budapesti egyetemmel szemben.
„A magyar felsőoktatás legfontosabb intézményét érintő elvi és szakmai kérdésekről van szó, amelyekben ahogyan az MTT vezetőjeként, de a Nemzeti igazgatójaként és rendezőként én is kifejtem a véleményem, ezt bárki más is szabadon megteheti. És valóban megszólítottak ez ügyben” – mondja a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel (SZFE) kapcsolatban, és azt ugyan nem fejti ki, hogy mégis „kik szólították meg ügyben”, de a tegnapi „hűségeskü” alapján, amelyben több mint hetven Fidesz-közeli színházi ember állt ki az SZFE egyetem bedarálása mellett, már sejthető, hogy kik keresték meg Vidnyánszkyt.
Persze mindez fordítva is megtörténhetett,
hiszen a Népszava-interjú alapján a Nemzeti Színház igazgatójának nem kell a szomszédba mennie egy kis üldözési mániáért. „A Nemzetihez, vagy ehhez az oldalhoz elköteleződni még ma is kockázattal jár” – jelentette ki Vidnyánszky, és nem szakadt rá a plafon.
