Tán legerősebben ebben a munkájában elevenednek meg traumatikus gyerekkori emlékei (apja repülőgépgyárban dolgozott a II. világháború idején, ő pedig a háborús fenyegetés közepette cseperedett a vidéki Japánban). Bár A fiú és a szürke gém nagyot merít a szerző saját életéből, fő ihletforrása mégis Josino Genzaburo 1937-es How Do You Live? című ifjúsági regénye, amely erkölcsi iránytűként szolgál a rendező és az édesanyját frissen elvesztett hőse, Mahito számára is.
A háború idején vidékre költöző kisfiú idő előtt szembesül a világ kegyetlenségével: anyja bombázásban veszti életét, apja pedig hamarosan feleségül veszi Mahito nagynénjét, aki máris babát vár. Miközben az apa harcirepülőgép-gyárat vezet, a fiú vonakodva barátkozik új lakhelyükkel, amit csak nehezít, hogy egy titokzatos szürke gém követi minden lépését. A madár hamarosan egy párhuzamos varázsvilágba kalauzolja, ahol talán elvesztett anyját is meglelheti.
Mijazaki a tőle megszokott játékossággal gazdag szőttest készít a keleti és nyugati mitológia elemeiből, és huncutul felrúgja a hagyományos narráció (mifelénk megszokott) szabályait. Ölelni való figurái halálos fenyegetést rejtenek, baljós hősei valójában segítők, Mahito pedig a nyugati férfieszményre fittyet hányva épp érzékenysége és erős nők iránymutatása révén érik felnőtté. Szemet gyönyörködtető, gazdag mese a gyász megtermékenyítő erejéről, és a gyermekkor melankóliájáról és varázsáról.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
