Visszhang: film

A fiú és a szürke gém

Visszhang

Mijazaki Hajao egész életművén végigvonul a veszteség és a gyermekkorral járó szorongások témája.

Tán legerősebben ebben a munkájában elevenednek meg traumatikus gyerekkori emlékei (apja repülőgépgyárban dolgozott a II. világháború idején, ő pedig a háborús fenyegetés közepette cseperedett a vidéki Japánban). Bár A fiú és a szürke gém nagyot merít a szerző saját életéből, fő ihletforrása mégis Josino Genzaburo 1937-es How Do You Live? című ifjúsági regénye, amely erkölcsi iránytűként szolgál a rendező és az édesanyját frissen elvesztett hőse, Mahito számára is.

A háború idején vidékre költöző kisfiú idő előtt szembesül a világ kegyetlenségével: anyja bombázásban veszti életét, apja pedig hamarosan feleségül veszi Mahito nagynénjét, aki máris babát vár. Miközben az apa harcirepülőgép-gyárat vezet, a fiú vonakodva barátkozik új lakhelyükkel, amit csak nehezít, hogy egy titokzatos szürke gém követi minden lépését. A madár hamarosan egy párhuzamos varázsvilágba kalauzolja, ahol talán elvesztett anyját is meglelheti.

Mijazaki a tőle megszokott játékossággal gazdag szőttest készít a keleti és nyugati mitológia elemeiből, és huncutul felrúgja a hagyományos narráció (mifelénk megszokott) szabályait. Ölelni való figurái halálos fenyegetést rejtenek, baljós hősei valójában segítők, Mahito pedig a nyugati férfieszményre fittyet hányva épp érzékenysége és erős nők iránymutatása révén érik felnőtté. Szemet gyönyörködtető, gazdag mese a gyász megtermékenyítő erejéről, és a gyermekkor melankóliájáról és varázsáról.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."