A Jazzation vokálnak mégis sikerült ez, mert lemezbemutatójukkal szilveszter előtt kétszer is megtöltötték a Zeneakadémia nagytermét. Az öttagú, 2005-ben alakult, jó néhány jelentős nemzetközi versenyt és fesztivált diadalmasan megjárt vokál a személycserék ellenére is folyamatosan magas színvonalon teljesít. Az első részben nagyjából a svéd The Real Group által képviselt a capella felfogásban énekeltek. A meditatív, könnyesőről szóló, mélabúsan szerelmes számok is a svédek „életközepi”, lelassult lemezére emlékeztettek, ahol a szöveg is fontos, nem csak a melódia beágyazása és a jó akkordfűzés. A második részben a legfiatalabb magyar big band, a Budapest Orchestra Project csatlakozott hozzájuk Tompa Ábel vezetésével. Először Gershwin születésének 125. évfordulójára dolgoztak együtt a Jazzationnel, de tavaly nyár óta kibővült ez a repertoár. Ekkor leginkább a Manhattan Transfer képviselte vonalon haladtak, néhány újabb számmal, például Miles Davisszel kiegészítve a Gershwineket, amelyek egyébként már idestova egy évszázada fel-felhangzanak a Zeneakadémia termében. A mesteri intonáció, végiggondolt hangulatábrázolás, változatos saját szövegek és kompozíciók, ízléses hangszerelések mellett csak a szövegartikuláció és a big band és vokál erősítése lehetett volna erősebb. A Jazzation újabb komoly mérföldkövet hagyott maga mögött.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
