Visszhang: film

A gonosz színei: Vörös

Visszhang

Elsőre azt hihetnénk, a szürke, nedves Nagy-Britanniában járunk.

Meztelen női holttestet mos partra víz, egy fáradt tekintetű, borostás férfi érkezik megvizsgálni a helyszínt. Piszkoszöld esőkabátjával és hamuszínű arcával szinte beleolvad a tájba. Kollégái megfordítják az arccal lefelé heverő nőt – a gyilkos levágta az ajkát. Adrian Panek rettentően igyekszik, hogy Lengyelországban reprodukálja a brit krimi atmoszféráját: általános fáradtság és szürkeség, a helyi gengszterek zsebében éldegélő rendőrök, sötét családi titkok, a langyos posványból vesztére kitörni vágyó fiatal nő… Bár az alapanyag nem rossz (Małgorzata Oliwia Sobczak Czerwień című krimije), a végeredmény annyira enervált és elnyűtt, hogy alig-alig tudja ébren tartani a néző figyelmét.

Az erre tett kísérleteiben Panek leginkább az explicit erőszak és szex ábrázolására hagyatkozik (talán túlzottan is nagy élvezettel lubickol, amikor a nők kínzásáról van szó). A cselekmény pedig bőségesen kínál alkalmakat: az áldozat, Monika (Zofia Jastrzębska) ugyanis mélyen elmerül a véres és perverz alvilágban. A fáradt ügyész (Jakub Gierszał) és a lány anyja, a bíróként dolgozó Helena (Maja Ostaszewska) együtt vetik bele magukat az ügy megoldásába, miközben egy régebbi gyilkosságsorozatot is felgöngyölítenek. Ostaszewska játéka kiemelkedik és ő válik a film főhősévé (talán nem is teljesen a rendező szándékai szerint): remekül bontja ki a gyász, a vágy és az akaraterő rétegeit Helena jellemében. Mellette Gierszał csak hervadozni tud, ahogy a figyelmünk is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.