Visszhang: film

A látogatás

Visszhang

Gyomorforgató filmjében a dán Christian Tafdrup a legsötétebb Michael Haneke-i hagyományokat követi.

Ez a bizarr, öntörvényű film nem sokat törődik az interpretáció lehetőségeivel, kegyetlenül magára hagyja nézőjét a szorongással, amelyet a civilizáció szövetének felfejtése okoz. Ahogy Haneke, úgy Tafdrup is a Nyugaton keresi a barbárságot; hollandok gyötörnek itt dánokat másfél óráig.

Bjørn (Morten Burian) és Louise (Sidsel Siem Koch), a decens dán házaspár egy toszkánai nyaraláson ismerkednek össze a holland Patrickkal (Fedja van Huêt) és Karinnal (Karina Smulders). A félénk Bjørnnek imponál a macsó holland szabadossága, és örömmel veszi, amikor a pár meghívja őket erdei kunyhójukba hosszú hétvégére. Ami kellemes kiruccanásként indul, hamar feszengésbe és homályos szorongásba fordul, ahogy Patrick és Karin válogatott módszerekkel kezdi tesztelni az udvariasság határait. Sune Kølster tolakodó zenéje nem hagy sokat a képzeletre; már kezdettől sejthetjük, hogy valami iszonyat bontakozik, de a rendező mesterien csusszantja át a szimpla bunkóságot és határsértést nyílt szadizmusba. A legfelkavaróbb talán az, ahogy a disztingvált dánok szó szerint halálba udvariaskodják magukat, és birkaként sétálnak az emberi ragadozók vaddisznósülttel és szűkös ágyakkal szegélyezett csapdájába. Erik Molberg Hansen hűvös, tiszta képein egészen tárgyilagosnak tűnik a kegyetlenség, de a gyomrunk nem hazudik; A látogatás nagyon is intim viszonyt ápol nézőjével. Tafdrup filmje kellemetlen és fárasztó élmény, de garantáltan velünk marad napok múlva is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.