Visszhang: színház

A nagy kacsashow

Visszhang

Csak félig kacsa Szántusz Noémi performance-a.

Kacsa maga az esküvő, amely a múltból ismerős, nyomasztó vidéki lagzi képzetét kelti, és ahol a performer feleségül megy gyerekkori kacsa formájú bilijéhez, a tárgyhoz, amelyre először ült rá önszántából alsónemű nélkül. Nem kacsa viszont a gyerekkori zaklatástörténet, és talán az sem, hogy a kis Noémit akkor és ott megátkozták, hiszen aki esküvőset játszik, az soha nem megy férjhez, tartja a népi hiedelem.

Mi mindenesetre ott ülünk a feldíszített asztaloknál, ehetünk pogácsát meg kókuszgolyót, ihatunk gyomorkeserűt, ez utóbbi a neve miatt is passzol az előadás hangulatához. Ott ülünk, mert Szántusz úgy döntött, hogy fordít egyet sorsa kerekén, és van vőlegény vagy nincs, megüli saját lakodalmát, mert neki ez jár. A gesztus dupla fenekű: nevetségessé teszi kissé az esküvő intézményét, amely sokszor mindenféle intimitást és mélységet nélkülöz, és közben megmutatja a performer valódi, őszinte vágyakozását a szerelem, a biztonság után.

Feltett célja lehetett az előadásnak, hogy kissé unalmas legyen, ahogy fárasztók általában a lakodalmak is. Ám kicsit kevesebb ismétléssel, például kevesebb dal eléneklésével, vagy több súlyos akcióval hangsúlyosabbá válhatott volna a rendezői szándék, amely az első generációs értelmiségi problémáit ugyanúgy felvillantja, mint a 21. századi elcseszett Tinder-párkeresések poklát. Jólesett volna kicsit többet megtudni a performer világképéről is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.