Visszhang: könyv

Ács Dániel: Nem tudhatod – Egy tarkólövés meghamisítása

Visszhang

Az újságíró 2021-ben egy dokumentumfilmmel már bemutatta, hogy az 1940-es évek legsötétebb napjainak megismertetésében milyen hatásos eszköz a párhuzamos történetvezetés.

E könyvében három történetet is kapunk. Megismerjük a csendőrből lett irodalomtörténész, Dienes András munkásságát, aki nagy valószínűséggel név szerint is eljutott Radnóti Miklós gyilkosaiig. Párhuzamosan olvashatunk a költő halálának körülményeiről, majd abba tekinthetünk bele, hogy milyen módszerekkel építették fel a pártállami időkben Radnóti legközelebbi barátai a kultuszt az író élete és műve köré. A 180 oldalas könyv inkább amolyan bookazine, rengeteg képpel és látványosan sokféle betűtípussal, egy ültő helyünkben végig lehet olvasni, mégis annyi információval szolgál, hogy kicsit talán közelebb kerülhetünk a jelenlegi emlékezetpolitika revíziójához. Az ugyanis, hogy a hivatalos oktatás során is „elfelejtik” azt a tényt, hogy Radnótit nem németek vagy a titokzatos „fasiszták” ölték meg, hanem a későbbi kommunista terrorba is belesimult magyarok, nemcsak azt mutatja, hogy a múltban sajnos sokat hazudtak ebben a témában, hanem azt is, hogy a mostani narratíváink is milyen messze esnek a valóságtól – turulszobrostól, világháborús emlékművestől. A könyv az elnyomó rendszerek építőiről is árnyalja a képünk. Talán eljön az az idő, amikor az iskolákban is merünk beszélni mindarról, amit ez a remek könyv oly világosan és befogadhatóan tár elénk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.