Visszhang: tévésorozat

Hiányzol

  • - ts -
  • 2025. január 8.

Visszhang

Harlan Coben művei kis jóindulattal a majdnem jó krimik fachjába gyömöszölhetők.

Szerfeletti termékenység, lendületes mesélőkedv, meggyőző hangulatfestő erő, logikai gátlástalanság, helyenként némi misztikum és nagyfokú keresettség jellemzi a majsztró történeteit – az isten is a Netflixnek teremtette ezt.

A keresett, kiagyalt történetekkel sok baj van, az egyik például az, hogy nagyon nehezen lehet kijönni belőlük, a másik meg az, hogy könnyen kiszámíthatóvá válnak még akkor is, ha tudjuk, bármikor felrúgható a belső logikájuk. Bármikor, de mindig könnyen belőhető pontokon.

Most arról van szó, hogy egy rendőrnő az apja gyilkosát keresi megszállottan, kollégái, barátai, családja intő szavai ellenére is, mert nem hiszi, hogy az lenne az igazi tettes, akit elítéltek a szintén rendőr papa megöléséért. Mindeközben a mindig nagyszerű Steve Pemberton valahol a lidérces vidéki Anglia egyik eldugott farmján menti az ebeket, s nyuvaszt néhány embert, hogy így szerezzen magának egy kis mellékest. A feladat adott, ezt a két szálat kell összefésülni úgy, hogy lehetőleg mindenkinek fájjon. A jóknak menet közben fájjon, a rosszaknak meg a végén. Fáj is. Pláne úgy, hogy közben arra kell gondolni, hogy a jókban is van mindig valami rossz, s a rosszakban is van olykor valami jó, lám még Pemberton is szereti például a kutyusokat. Csupa bájosan szőrös, nagy szemű kis fickó, a világért be nem csapnák a gazdit soha, bezzeg az ember.

Mindez az angol krimisorozatok sémáival és kiváló színészeivel elővezetve közepes szórakozás, de csak öt rész.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”