Visszhang: tévésorozat

Hiányzol

  • - ts -
  • 2025. január 8.

Visszhang

Harlan Coben művei kis jóindulattal a majdnem jó krimik fachjába gyömöszölhetők.

Szerfeletti termékenység, lendületes mesélőkedv, meggyőző hangulatfestő erő, logikai gátlástalanság, helyenként némi misztikum és nagyfokú keresettség jellemzi a majsztró történeteit – az isten is a Netflixnek teremtette ezt.

A keresett, kiagyalt történetekkel sok baj van, az egyik például az, hogy nagyon nehezen lehet kijönni belőlük, a másik meg az, hogy könnyen kiszámíthatóvá válnak még akkor is, ha tudjuk, bármikor felrúgható a belső logikájuk. Bármikor, de mindig könnyen belőhető pontokon.

Most arról van szó, hogy egy rendőrnő az apja gyilkosát keresi megszállottan, kollégái, barátai, családja intő szavai ellenére is, mert nem hiszi, hogy az lenne az igazi tettes, akit elítéltek a szintén rendőr papa megöléséért. Mindeközben a mindig nagyszerű Steve Pemberton valahol a lidérces vidéki Anglia egyik eldugott farmján menti az ebeket, s nyuvaszt néhány embert, hogy így szerezzen magának egy kis mellékest. A feladat adott, ezt a két szálat kell összefésülni úgy, hogy lehetőleg mindenkinek fájjon. A jóknak menet közben fájjon, a rosszaknak meg a végén. Fáj is. Pláne úgy, hogy közben arra kell gondolni, hogy a jókban is van mindig valami rossz, s a rosszakban is van olykor valami jó, lám még Pemberton is szereti például a kutyusokat. Csupa bájosan szőrös, nagy szemű kis fickó, a világért be nem csapnák a gazdit soha, bezzeg az ember.

Mindez az angol krimisorozatok sémáival és kiváló színészeivel elővezetve közepes szórakozás, de csak öt rész.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.