Visszhang: lemez

The National: Laugh Track

Visszhang

A két testvérpárral is büszkélkedő The National a tavasz folyamán adta ki First Two Pages of Frankenstein című albumát.

Szűk fél év elteltével pedig már elő is rukkolt a folytatással. A Laugh Track dalai részben az előző album sessionjei, részben a koncertek soundcheckjei során születtek. A borítók szinte megegyeznek, zeneileg pedig annyi a különbség, hogy az együttes a Frankensteinnel ellentétben ezúttal rockosabb, organikusabb hangzásra törekedett, különösen ami a dobokat illeti.

Aaron Dessner gitáros-zeneszerző szerint nagyon jó fázisban vannak, a Laugh Track pedig – az ő szavait idézve – valaminek a vége, illetve valami másnak a kezdete; de hogy minek, arra nem tért ki. A zenekar hozza a szokásos színvonalat, megnyugtató hallgatni Matt Berninger baritonját, és a végeredmény egy hajszálnyival erősebbnek tűnik a tavaszi albumnál. Akad két kissé gyengébb szám (a már tavaly kiadott, Bon Iverrel közös Weird Goodbyes, valamint a Rosanne Cash vendégénekével kísért Crumble), kapunk egy adag átlagosan jó, tipikus National-dalt, illetve néhány kiemelkedő darabot. Az utóbbi kategóriába tartozik a dinamikus Deep End, az izgága ritmikával bíró Turn off the House, a Dessner szerint a Grateful Deadet a krautrockkal házasító Space Invader, a remek szöveget tartalmazó Hornets, végül a lemezt záró, közel nyolcperces és ehhez mérten kellően monumentális Smoke Detector. Az ember örülne egy kicsit több libabőrnek, de a National így is köröket ver a kortárs mezőnyre, ennél sokkal többet pedig nehéz elvárni manapság.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.