Visszhang: könyv

Bíró Kriszta: Kevert

Visszhang

Az elsősorban színésznőként ismert szerző könyve nem regény, de nem is a szó klasszikus értelmében vett novellagyűjtemény, s még az utóbbi bő tíz évben divatos novellafüzér címke sem illeszthető rá.

Ahogy Bírótól a regényeinél és az alkotóként jegyzett színpadi munkáinál megszokhattuk, most is a női sorsok érdeklik. Mindegyik történet hőse egy bizonyos Brauner Piroska. Vagyis minden tör­ténet hősét Brauner Piroskának hívják. De egyik sem ugyanolyan, mint a másik, még ha a körülötte megforduló fontos szereplők között vannak is visszatérő figurák és helyszínek.

Piroska zavarba hoz: hol szép, hol hatalmas szemölcs csúfítja el az arcát, hol fiatalon meghal, hol vígan éli a világát sokáig. Mint egy középkori misztériumjáték Akárkije. Egy nő a 20. századból. Bíró Krisztának a mágikus realizmus az anyanyelve. Nála az egyszerű, hétköznapi emberrel történik csoda, ami egyszerűen csodálatos. Vagy mégsem? Már a csodákkal is baj van?

A könyv borítóján egy ajtó, kilincs nélkül. A szövegek világába is valahogy így kerülünk be: úgy a könyv negyedénél már azon sem csodálkozunk, ha a történelem és a mindennapok összekavarodnak, ez a normalitás, és ha ez, akkor miért akadnánk fenn azon, ha egy arcról hirtelen eltűnnek a szeplők. Semmi nincs rendben, minden össze van keveredve. Minden rendben van. És ez nem csak a női sorsokra igaz.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Post mortem

Az egész világot megrázó szörnyűségeknél gyakran előkerül a tettes ízlése – nem akarjuk elhinni, hogy egy átlagos ember is követhet el borzalmas dolgokat, keressük a furcsaságokat, az előjeleket, amelyeknek gyanúsnak kellett volna lenniük.

A szellemek ereje

  • - turcsányi -

Johnny Lobónak nehéz élete volt. Már a háború korai szakaszában megjárta Vietnamot, s hazatérve polgárjogi harcosnak állt; az indiánok jogaiért küzdött. 

A messzi káosz

„Mi ez az utazás nevű dolog? Miért nem hagyjuk abba idővel? Hát sosem nő be a fejünk lágya?” – tette fel ezt a három költői kérdést a szerző 2014-ben, utazós blogjának utolsó bejegyzésében.

Egy macska, egy lótusz

Egyiptommal és a fáraókkal krimitől a sorsjegyen át egészen a bútordarabokig bármit el lehetett adni már 100–150 évvel ezelőtt is. Az egyiptománia kutatása viszonylag fiatal terület, általában egyiptológusok vagy régészek, történészek foglalkoznak a témával, mellékprojektként. A fogalomba bármely egyiptomi motívum felhasználása beletartozik úgy is, hogy a kontextus teljesen független az egyiptomi kultúrától.