Visszhang: film

Atlas

Visszhang

A világ (Los Angeles) immár egy – iskolai projektet idézően kidolgozott – szörnyű hely.

Semmi sem olyan, amilyennek ismerjük, a technika új határokat döntöget, AI terroristák fenyegetik a túlélést, az egyetlen, ami változatlan az az, hogy a férfiak még mindig hülyének nézik a nőket. Jennifer Lopez sci-fijének tanulsága remekül elvegyül a film többi kliséje közt.

Harlan Shepherd egy csúcsrobot, akit alkotója ugyanolyan (ha nem nagyobb) gonddal programozott emberi viselkedésre, mint a saját lányát, Atlast, aki az öntudatra ébredő házirobot „testvéreként” az egyetlen, aki meg tudja találni az elbitangolt gépet. A túlkvalifikált bádogember ugyanis emberek millióit mészárolta le, és most a világűrben bujkál ördögi tervét fényesítgetve. Szerencsére Atlas betegesen elvakult és profi, és értelemszerűen ő az egyetlen, aki megmentheti az emberiséget a teljes pusztulástól. Óriási kihívással néz azonban szembe, hiszen a multiintelligens, világuralomra törő kegyetlen droidokkal szemben csupán egyetlen hatékony fegyver létezik – a mágnes… A győzelemhez a nőnek újra kell gondolnia fixa ideáit a mesterséges intelligenciával kapcsolatban.

A robotokat megszégyenítően tévedhetetlen és céltudatos Lopez figurája majdnem olyan alaposan kidolgozott, mint a feszülő uniformisban stratégiailag megmutatkozó tompora, úgyhogy a szórakozás úgyszólván garantált. A mű a rápazarolt két órával még így is megszegi Asimov első törvényét, jócskán ártva az embereknek egy olyan filmmel, amit még egy AI-tól is kevesellnénk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.