Visszhang: lemez

Bruce Springsteen: Only the Strong Survive

Visszhang

Elő­for­dul, hogy egy idősödő rocksztár azért készít feldolgozáslemezt, hogy alkotói és identitásválságát leplezze.

Bruce Springsteen bizonyosan nem tartozik ebbe a körbe; a huszonegyedik stúdiólemezénél tartó zenész olyan tempóban dolgozik hetvenen túl is, mint fiatalkorában, és azt is fontos hozzátenni, hogy eddigi egyetlen ilyen kísérlete, a Pete Seeger előtt tisztelgő We Shall Overcome: The Seeger Sessions (2006) az életmű legmegbecsültebb darabjai közé tartozik. Ezúttal nem egyetlen dalszerző világát idézi meg Springsteen, hanem javarészt a 60-as, 70-es évek soul/r’n’b dalaiból válogatott. A koncepcióhoz nem ragaszkodott nagyon mereven, így a Four Tops-, a Temptations-, a Ben E. King-dalok mellett van például szerzemény a 80-as évekből is, de belefért a feketének vagy soulnak sem igazán mondható Walker Brothers legnagyobb slágere is.

A kultúrmisszió tisztaságát erősíti az a tény is, hogy a lemez nagyobbik felét kevésbé ismert dalokból válogatta össze. Springsteen vállaltan múltidéző örömzenét akart erre a lemezre, és tisztelettel viseltetett tárgya iránt: a hangszereléseken nem változtatott, nem modernkedte össze őket, és két dalban még a legendás Sam & Dave duó egyik fele, Sam Moore is vendégeskedik. Az Only the Strong Survive kellemes hallgatnivaló, és a több mint ötvenéves dalok úgy is remekül működnek, hogy nyilván Springsteen hangbeli képességei szerények az eredeti énekesekhez képest, de aki tisztán csengő énekszóra vágyik, az amúgy sem Bruce Springsteen-lemezeket fog vásárolni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.