Visszhang: film

Bunkerzsúr

Visszhang

Manolo Caro vizuálisan telített, csapongó filmje papíron remek ötlet.

Felfedezhetünk némi rokonságot A csíkos pizsamás fiú alapgondolatával: a körülötte lévő világ borzalmaitól védve él egy kisfiú, aki a gyermeki ártatlanság és az olthatatlan kíváncsiság/ébredező kritikai érzék között őrlődik, és lassan felfedezi, hogy szülei szörnyű titkokat rejtegetnek. A különbség, hogy Tochtli (Miguel Valverde) apukája nem náci tiszt, hanem mexikói drog­báró. Holokausztfilmjében Mark Herman hagyományosabb melo­drámai hangot üt meg, míg Caro némi vizuális játékossággal bolondítja meg Tochtli rendhagyó nevelődéstörténetét.

A kisfiú kiváltságos élete bőven ad alkalmat a barokkos díszítésre: egy palotában él apja fogdmegjeivel és cselédjeivel, akik lesik minden kívánságát. Apja egzotikus állatokat hozat neki a világ minden tájáról (még egy namíbiai szafarira is elviszi) és egy szelíd tutort fogad mellé, aki megszeretteti vele az olvasást, ugyanakkor elülteti benne az apa által képviselt szupermacsó életmód kritikáját is. Bár az alakítások jók és a hangulat szürreális, Carónak nem sikerül valódi drámaként előadnia a fiú öntudatra ébredését. Az empatikus ábrázolás ellenére minden szereplő karikatúra marad (még maga Tochtli is), hiányoznak az igazi tétek (az apa erőszakossága is jobbára rejtve marad), így a nagy filmvégi leszámolás és a fiú mikrokozmoszának összeomlása sem sodorja magával a nézőt. A film végig inkább komédia; hiányzik a tudatos építkezés az elkerülhetetlen bukás felé, egy színes kaleidoszkóppal kell beérnünk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.