Visszhang: lemez

Calvin Johnson: Gallows Wine

Visszhang

Calvin Johnson olyan under­ground legenda, aki nem a balszerencse kegyetlen játéka, hanem saját akarata miatt maradt kevesek kedvence.

Ő alapította a független kiskiadók számára mintát adó K Recordsot, frontembere volt a twee-pop meghatározó zenekarának, a Beat Happeningnek, munkásságának pedig rajongója volt például Kurt Cobain is, de Johnson mindig kellően öntörvényűen alkotott ahhoz, hogy a radar alatt maradjon. Néhány évvel ezelőtt a budapesti MÜSZI-ben mindössze néhány tucat, de annál lelkesebb hazai rajongójának adott emlékezetes koncertet hangtechnika nélkül, egy szál akusztikus gitárral.

Legutóbbi szólólemeze, a Patrick Carney-val (The Black Keys) készített A Wonderful Beast (2018) az egyik legkonvencionálisabb alkotása volt valaha. A most megjelent Gallows Wine-on sokkal inkább megjelennek a Johnson életművére jellemző agymenések: az album egy liftzenés hangulatú, instrumentális dallal kezdődik, majd minden átmenet nélkül egy széttorzított blues következik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.