Pedig az El Pasóban alapított (és borzalmas nevű) Cigarettes After Sex utóbbit tűzte zászlajára, miután a frontember Greg Gonzalez egy szakítás után több órán keresztül autózott egyetlen Sade-dalt hallgatva. Első albumukra majdnem egy évtizedet kellett várni, és ezalatt a frontember alighanem oda-vissza kitanulta a „Nagy Melankolikus Gitárlexikont” a Cocteau Twinstől a Durutti Columnon át a Mazzy Starig. Az igyekezet meg is hozta gyümölcsét, a 2017-es debütáló lemezük hatalmasat ment a kritika és a közönség köreiben is, és abban az évben még Budapesten is telt házzal koncerteztek.
Az X’s a Cigarettes After Sex harmadik albuma, és ahogyan borítóik is szinte mindig ugyanolyanok (csak a háttér textúrája változik), úgy a zene sem változott, amióta Gonzalez rátalált a nyerő receptre – a tompán puffogó dobokra, a szétzengetett gitárokra, a cammogós tempókra és a fiúzenekaros énekdallamokra. Csak éppen kissé felejthetőbbek a számok azóta, idegesítőbb a frontember bársonyosan suttogós éneke, butábbak a szövegek, és az egész kicsit mesterkéltebbnek tűnik. A lemez közepén levő dalpáros (Holding You, Holding Me; Dark Vacay) kissé menti a helyzetet, de az album nagy része leginkább a doktori disszertációjukat író PhD-hallgatóknak lehet segítség, hogy ne nagyon zavarja meg őket gondolkodás közben a háttérzene.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!