Visszhang: film

Robbanáspont

Visszhang

Akció, robbanások és Jessica Alba – úgy hangozhat, mint egy ígéretes este kezdete, de vigyázzunk, mit kívánunk.

Parker profi kommandós, aki simán lenyom teljes csapatokat anélkül, hogy összekócolná a haját. Semmi sem ingathatja meg, csupán a hír, hogy szeretett édesapja különös körülmények között elhunyt. A nő azonnal hazasiet, ahol a jól ismert közeg, annak minden jó- és rosszfiújával lelkesen fogadja. Ő azonban bajt szimatol a helyi vagány, a redneck Elvis ügyletei mögött, márpedig az ő szimata – tévedhetetlen női főhős lévén – bizonyosan nem csal. Apja talán mégsem egy véletlen áldozata lett? Talán az egész város, szenátorostul érintett az ügyben? És ami még fontosabb, van olyan forgatókönyv, amire a Netflixnél nemet mondanak?

Persze ez nem teljesen jogos, hiszen Mouly Surya érdemes rendezőnő, akinek korábbi thrillerét Cannes-ban is jelölték díjra, épp ezért különös, hogy most ennyivel lejjebb adta. Hogy a mexikóiakat még mindig az ital-kés-abuela kombóval azonosítják, azt egy indonéz direktor (részben) mexikói származású főszereplős filmjének ki tudja mennyire jogos felróni, ám a produkció maga nemzetközileg is értékelhetetlen. Alba kisasszonyon nem csak a golyó, az idő sem fog, ami persze alapköve­telmény egy női akciófilmnél, de hogy a látottak sem empátiát, sem izgalmat nem tudnak ébreszteni, az több mint kínos. Természetesen más érzelmek ébresztése is cél lehet, ahhoz azonban túl feminista a film, így végül senki igényeit nem képes kiszolgálni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.