Visszhang: tánc

Compagnie Catherine Gaudet: The Pretty Things (Les jolies choses)

  • Artner Sisso
  • 2024. október 9.

Visszhang

A 2019-ben Montrealban alakult kanadai társulat egy 2022-ben készült, erős érzelmeket kiváltó, poétikus koreográfiával érkezett.

Az előadás ötvenöt perce alatt egy táncmasina működésébe pillanthatunk be. Az öt táncosból álló csapat először mintha csak kellemesen bemelegítene, aztán a művészek fokozatosan, szinte észrevétlenül mozogják át magukat egy neurotikus gépezetbe, és válnak egy önmaguk határait átlépő szabadcsapattá.

A mozgást aláfestő, azzal együtt lüktető minimál zenét Antoine Berthiaume zeneszerző-gitáros-producer komponálta. A zene maga is fokozatosan épül, együtt gomolyog a testekkel, mintha egyszerre születnének a hangok és a mozdulatok. Ezt az egyszerűnek tűnő, ám mégis igen rétegzett látványt és hangzást a nézők szinte meditációként élik meg.

Láthatóan nagy hatással volt a társulatra Merce Cunningham modern táncot átformáló kompozíciós módszere, vagy a Rosas alapító koreográfusának, Anne Teresa De Keersmaekernek több munkája, mégis egyedi előadás született.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.