Visszhang: színház

Cseh Tamás – Bereményi Géza: Frontátvonulás

Visszhang

Mit jelképez a pályaudvar, ahonnan nem indulnak vonatok, mit jelent ma az egy helyben állás?

A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős zenés színművészosztályá­nak előadása szerint sok mindent, de semmi megnyugtatót. Alapvetően megtartják az 1979-es lemez eredeti szövegét (Ecsédi keresi az italozás után „világgá ment” barátját, Vizit), mégis: a hozzáírások, finom kiegészítések révén a prózai betéteket összekötő szövegként használó koncert helyett egy valódi zenés darabot, illetve látomást kapunk, ahol minden tökéletes összhangban működik.

A rendező, Krasznai Vilmos remek arányérzékkel rajzolta fel a szerepeket, de nem dramatizálta túl azokat (ahogyan a történetet magát sem), és nem csúszott át vásári szórakoztatásba még a kabarészerű számokban sem. Pedig vékony mezsgye ez, ahol a Dizőz és a Pénztárosnő is női ruhába öltözött férfi, ráadásul a Dizőz (Sas Zoltán) villant is többször, s az előadás zenei vezetője, Fülöp Kristóf olykor egészen kislányosnak hat a rózsaszín dresszeiben (jelmez: Varga-Járó Sára). Mind a hat színész több szerepet formál meg, éppoly könnyedén váltanak a figuráik, ahogyan a hangszereik között. A díszlet, a polcrendszerre hasonlító vasemelvény is működik: ebben a szűk térben kúsznak, másznak, hasalva énekelnek és próbálnak olykor kitörni a szereplők. Megrekedés, tanácstalanság: minden ismétli önmagát. Egy magába zárult ország revüje ez, ahol a magánszámok szórakoztatónak és csillogónak tűnnek, egészen addig, amíg fel nem kapcsolják a villanyt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.