Visszhang: könyv

Cserna-Szabó András: Az utolsó magyarok

Visszhang

A „nemmeg­írt történetek” története a „Sánta Ferenc Nemalkotói Ösztöndíj prózaíróknak” elnevezésű ösztöndíj bemutatásával kezdődik.

Eszerint 35 író havi egymillió forintnyi támogatást kap azért, hogy ne alkosson. Aztán a kortárs irodalmi élet alkotóinak és intézményeinek felsorolása következik. Hogy ebből mennyi igaz? Semmi. Ezek nem autofikciós novellák, „csak” novellák. „Csak” szépirodalom egy szépírótól, aki nem kapott soha nemalkotói ösztöndíjat, aminek köszönhetően megtehetné, hogy ne írjon. De tudna nem írni egy író? Az erős felütés alapján el kell fogadnunk, hogy itt bizony minden megtörténhet. A kötetben vannak rövid és hosszú novellák, részletgazdagok, hidegrázósak, ismerősek és ismeretlenek. Nagy az összevisszaság, az emberek olyan szituációkban találják magukat, amelyekből nem lehet jól kijönni, mindenki bénázik, bukdácsol, keres, de nem talál. Az író pedig megmutatja, hogy mit nem írt meg. Ez egy kifordított világ, Drakulával, turullal, miegymással, a történelem véres díszletei között. Mégis: hol elmosolyodunk, máskor meg sírva nevetünk, ahogy azt egy „igazi” magyarnak kell a pusztulás díszletei között. Hogy csak mi magyarok tűnünk el a Föld színéről, vagy minden ember, állat és növény semmivé válik, azt nem tudni, majd kiderül. A sokszínű anyagot valami tanulságféle tartja össze, amelyet talán úgy lehetne összefoglalni, hogy a jelen kaotikus, megfoghatatlan és ijesztő, a jövő horrorisztikus, a múltat viszont ismerjük, fel kéne dolgozni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”