Visszhang: film

Csúfok

  • SzSz
  • 2024. szeptember 18.

Visszhang

Szociálpszichológiai kísérletek bizonyítják, hogy akit külsőre vonzónak tartunk, ahhoz hajlamosak vagyunk egyéb pozitív tulajdonságokat társítani: aki szép, az tehát kedves és okos is.

A világot a tökéletes bőrű, mindig perfekt frizurájú és hibátlan kinézetű emberek uralják, akiknek nincs semmilyen betegségük vagy defektusuk, erősek, legyőzhetetlenek és irtózatosan menők.

A helyszín mindezek alapján akár napjaink Hollywoodja is lehetne, ám valamikor a jövőben járunk, amikor a bolygónkat már szinte teljesen legyalultuk (igen, természetesen vannak gyors bevágások pusztító erdőtüzekről, füstöt okádó gyárakról és mindent elpusztító tornádókról). A megoldást egy különleges tulajdonságokkal bíró virág és egy forradalmi műtét jelenti, amely minden hibát kiradíroz az emberekből. Ahogy azonban lenni szokott, akad valaki, aki felrúgja a szokásjogot: Tally nem sokkal a műtétje előtt felfedezi, hogy a szépek világában sem fenékig tejfel az élet. A megszépülés ugyanis inkább kilúgozásnak felel meg, ráadásul nagyon is nagy ára van – hosszú utat kell azonban megtennie, mire rájön, mit igyekeznek eltitkolni előle a vezetők.

A filmet rendező McG neve egyet jelent a nagy csinnadrattával érkező tökéletes középszerrel, a Csúfok pedig tökéletesen beillik filmográfiájába a Kémes hármas és a Terminátor – Megváltás közé. Vannak ugyan ötletei, de a kibogarászásuk aligha ér meg 100 percet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”