Visszhang: film

Szeretlek, Gloria

Visszhang

Fejben szeretjük elválasztani a gondoskodást és a munkát; azt, amit önzetlenül adunk, illetve amit fizetségért csinálunk.

Ez a választóvonal tesz vakká minket a (többnyire még mindig nők által végzett) házimunka/gyereknevelés munka jellegére és a szexmunka, az ápolási vagy házvezetői szolgáltatások szürkezónáira, ahol a kötelesség és az érzelmek nyugtalanítóan összemosódnak. Marie Amachoukeli francia-grúz rendező ebben élte élete első éveit: születésétől hétéves koráig egy portugál dada nevelte, aki egy napon visszatért szülőhazájába, magára hagyva a kislányt, aki anyjaként tekintett rá.

A francia Cléo (Louise Mauroy-Panzani) csecsemőkorában veszíti el édesanyját. Apja dadát (Ilça Moreno Zego) fogad mellé, akihez mindennél jobban ragaszkodik. Gloriának egy nap vissza kell térnie a Zöld-foki-szigetekre. Hogy enyhítse az elválás fájdalmát, a nyári vakáció idejére meghívja a kislányt otthonába, de Cléo érkezése a saját családját is felkavarja. Amachoukeli a tapintható intimitásra, a szinte elviselhetetlen intenzitással megélt gyermeki érzetekre és érzelmi útvesztőkre irányítja figyelmét. A kamerát szándékoltan gyermeki magasságba helyezi, s meleg közelikben mutatja meg a nevelt gyermek és a dada egységét, amelyben szinte elvesznek az énhatárok, múltjukat pedig pasztellszínű, elmosódott animációkban fejti vissza, amelyek imitálják a homályos gyermeki emlékezést. Mintha a néző maga is mindent először tapasztalna; a perzselő féltékenység, a sós könnyek és a trópusi nap melege éppolyan valódinak, közvetlennek tetszenek, mint színészei jelenléte.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."