Visszhang: koncert

Víkingur Ólafsson és az Orchestre symphonique de Montréal

Visszhang

Nem maradt viszonzatlan a hazai közönség szeretete Víkingur Ólafsson iránt.

Az izlandi zongoraművész olyan rá­adásokat játszott magyar szerzőktől, amelyeket a Bartók rádió is csak éjjel merne leadni: a Nuages Liszttől, az Aus der Ferne Kurtágtól és (ez utóbbi nem hardcore) Bartók Három csíki népdala. Előtte Ravel kétkezes, G-dúr zongoraversenye szólt. Aki ismeri Ólafsson felvételeit, észrevehette, hogy a zongorista milyen keveset támaszkodik a pillanatnyi impulzusaira. Az intellektuális megközelítés, ahogy most is, általában előnyére válik: a két széltétel szabálytalan ritmu­sai­val és hangsúlyaival szédítően gyorsnak tűnt, a középső lassú tétel misztériuma pedig úgyis érvényesült, hogy a szólista vonalzóval alakította az arányait.

A Montréali Szimfonikusokat a venezuelai Rafael Payare igazgatta. Az energikus jelző ide kevés, a dirigens táncolt és ugrált Liszt Ferenc Les Préludes című szimfonikus költeménye közben, a latinos hév pedig a hangzásnak is igen jót tett. Sosztakovics X. szimfóniája, amelyet Payare kotta nélkül vezényelt, már kevésbé tetszett. Technikailag tökéletes volt, s jól megmutatkoztak benne a kanadaiak erényei – egységes vonóskar, összecsengő fúvósok, fürge ujjak –, de felszínes maradt. A Sztálin portréjául szánt groteszk második tétel szinte komolyan szólt, aggódtam is a záróakkord után, hogy a fortissimóra összeverődik-e az emberek tenyere. De senki nem tapsolta meg az acélembert. A végén annál lelkesebben ünnepeltük a montrealiakat.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.