Visszhang: film

Elektronikus állam

  • SzSz
  • 2025. március 26.

Visszhang

Nincs új a nap alatt: a robotok, hónuk alá csapva minden elektronikus háztartási készüléket és ketyerét, fel­lázadnak az emberiség ellen.

Az Elektronikus államban mindez a 90-es években történik, a nosztalgiabombával is felérő prológus egyértelműen a film legjobb, leg­stílusosabb része. Ami utána következik, azt viszont még lejtmenetnek is túlzás nevezni. A sztori szerint ugyanis legyőztük a gépeket, mégpedig a tüzet tűzzel oltás elvével: egy cég kifejlesztette a technológiát, amellyel az emberek képesek a tudatukat drónokba táplálni. A bukott robotok egy hatalmas gettóba vonulnak, de az emberiség jövője sem sokkal szebb: hatalmas, bizarr eszközt a fejükön viselve csak vegetálnak, miközben a tudatuk valahol máshol bolyong. Főhősünk egy fiatal lány, Michelle, aki egy autóbalesetben nemcsak a szüleit, de a zseninek kikiáltott öccsét, Christophert is elveszítette. Egy nap azonban egy fura robot állít be hozzá, azt állítva, hogy ő Christopher.

320 millió dolláros büdzséjével az Elektronikus állam nemcsak a legdrágább Netflix-film, de minden idők egyik legdrágább mozija is egyben. A költségeihez képest már-már bámulatos, hogy a világon semmi nem működik benne: a robotok egyszerre az elnyomás szimbólumai és szimpla szabadságharcosok (akiknek a vezére egy Mogyi nevű, mogyoró alakú szerkezet!); minden akció borzasztóan néz ki; a robotoknál már csak a színészek rosszabbak – pedig fel­tűnik itt mindenki Milly Bobby Browntól Ke Huy Quanon át Stanley Tucciig és Jason Alexanderig.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.