Visszhang: film

Elektronikus állam

  • SzSz
  • 2025. március 26.

Visszhang

Nincs új a nap alatt: a robotok, hónuk alá csapva minden elektronikus háztartási készüléket és ketyerét, fel­lázadnak az emberiség ellen.

Az Elektronikus államban mindez a 90-es években történik, a nosztalgiabombával is felérő prológus egyértelműen a film legjobb, leg­stílusosabb része. Ami utána következik, azt viszont még lejtmenetnek is túlzás nevezni. A sztori szerint ugyanis legyőztük a gépeket, mégpedig a tüzet tűzzel oltás elvével: egy cég kifejlesztette a technológiát, amellyel az emberek képesek a tudatukat drónokba táplálni. A bukott robotok egy hatalmas gettóba vonulnak, de az emberiség jövője sem sokkal szebb: hatalmas, bizarr eszközt a fejükön viselve csak vegetálnak, miközben a tudatuk valahol máshol bolyong. Főhősünk egy fiatal lány, Michelle, aki egy autóbalesetben nemcsak a szüleit, de a zseninek kikiáltott öccsét, Christophert is elveszítette. Egy nap azonban egy fura robot állít be hozzá, azt állítva, hogy ő Christopher.

320 millió dolláros büdzséjével az Elektronikus állam nemcsak a legdrágább Netflix-film, de minden idők egyik legdrágább mozija is egyben. A költségeihez képest már-már bámulatos, hogy a világon semmi nem működik benne: a robotok egyszerre az elnyomás szimbólumai és szimpla szabadságharcosok (akiknek a vezére egy Mogyi nevű, mogyoró alakú szerkezet!); minden akció borzasztóan néz ki; a robotoknál már csak a színészek rosszabbak – pedig fel­tűnik itt mindenki Milly Bobby Browntól Ke Huy Quanon át Stanley Tucciig és Jason Alexanderig.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.