Visszhang: lemez

Liszt: Legendák, imák, költemények, keringők / Ránki Fülöp

Visszhang

Liszt Ferenc zenéje mindig különleges helyet foglalt el Ránki Fülöp előadói repertoárjában, de a harmincéves művészt nem a lengőtrapéz-zongorázás érdekli a zenetörténet eme virtuóz korszakából.

Új albumán sem parafrázisok, caprice-ok, etűdök szerepelnek, a válogatás legkorábbi darabja, a Consolations Weimarban keletkezett 1850-ben, akkor, amikor Liszt már nem csupán világraszóló szenzáció, hanem történeti jelentőségű komponista kívánt lenni. „Liszt számomra a szemlélődés zeneszerzője” – írja kísérő jegyzetében az előadóművész nagyon bölcsen, és gyorsan jegyezzük meg (és felejtsük is el), hogy apját, Ránki Dezsőt is lépten-nyomon kontemplatív, befelé forduló érzékenysége miatt szokás dicsérni.

Noha Ránki Fülöp az elmúlt években több koncerten is feladatának tartotta, hogy a nagy Liszt-ciklusokat teljes egészében szólaltassa meg, most szabadabban rendezte el a miniatűröket: az említett Vigasztalások mellett a Valses oubliées egy-egy darabja és az 1865-ben komponált, sajátos minimalizmust képviselő Klavierstücke hangzik el, míg a két Assissi Szent Ferenc-legenda keretbe helyezi a programot. Közepén egy apokaliptikus és hosszú gyászdarab, a Les morts, amely szétfolyna a zongoraművész ösztönös rendszeretete nélkül. Ránki magabiztos nyugalma, elmélyültsége és részletekre való igényessége úgy találta meg Lisztet, mint folt a zsákját.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.