Visszhang: lemez

Liszt: Legendák, imák, költemények, keringők / Ránki Fülöp

Visszhang

Liszt Ferenc zenéje mindig különleges helyet foglalt el Ránki Fülöp előadói repertoárjában, de a harmincéves művészt nem a lengőtrapéz-zongorázás érdekli a zenetörténet eme virtuóz korszakából.

Új albumán sem parafrázisok, caprice-ok, etűdök szerepelnek, a válogatás legkorábbi darabja, a Consolations Weimarban keletkezett 1850-ben, akkor, amikor Liszt már nem csupán világraszóló szenzáció, hanem történeti jelentőségű komponista kívánt lenni. „Liszt számomra a szemlélődés zeneszerzője” – írja kísérő jegyzetében az előadóművész nagyon bölcsen, és gyorsan jegyezzük meg (és felejtsük is el), hogy apját, Ránki Dezsőt is lépten-nyomon kontemplatív, befelé forduló érzékenysége miatt szokás dicsérni.

Noha Ránki Fülöp az elmúlt években több koncerten is feladatának tartotta, hogy a nagy Liszt-ciklusokat teljes egészében szólaltassa meg, most szabadabban rendezte el a miniatűröket: az említett Vigasztalások mellett a Valses oubliées egy-egy darabja és az 1865-ben komponált, sajátos minimalizmust képviselő Klavierstücke hangzik el, míg a két Assissi Szent Ferenc-legenda keretbe helyezi a programot. Közepén egy apokaliptikus és hosszú gyászdarab, a Les morts, amely szétfolyna a zongoraművész ösztönös rendszeretete nélkül. Ránki magabiztos nyugalma, elmélyültsége és részletekre való igényessége úgy találta meg Lisztet, mint folt a zsákját.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.