Most itt az új lemez, amely címében is utal elődjére, de ott munkál benne az eltelt évek minden tapasztalata is. A jól kiválasztott hangmintákra direkt és érzéki tánczenei darabok épülnek (a UK garage-ból építkező Treat Each Other Right-ban például egy samplingelt vendégszólam uralja az egész számot), de neves közreműködőkből sincs hiány, úgy tűnik, a régi barátságok örökké tartanak. Ennek megfelelően a Waited All Night című szám komplett osztálytalálkozó, amelyben Romy és Oliver Sim, vagyis a The xx zenész és énekes beltagja adja a hangját egy, a bass musicot a pop-house-szal házasító darabhoz. A Honey Dijonnal közösen összerakott Baddy on the Floor funky-diszkó-house mixtúrája a stroboszkópban fürdő, vadul forgó kristálygömböt idézi meg, a Still Summer pedig a Nights in White Satin témáját dekonstruálja és értelmezi újra. A svéd énekesnő, Robyn hangja pedig önmagában is biztosítaná a tánctéren elérhető maximális eufóriát a lemez csúcspontjaként szolgáló Life számára. Jamie xx mindent tud az elektronikus tánczenéről, és még azt sem restelli, ha az e-tánczene történetére és saját pályafutására reflektáló stílgyakorlatokkal szórakoztat, miközben csuklóból tolja az ellenállhatatlan grúvokat. Ha nem akarunk mást, mint derengő diszkófényeken át átélni az érzelmeket, akkor ez a klubkultúrát ünneplő lemez a legjobb választás egy őszi melankolikus péntek estéhez.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
