Visszhang: film

Riporterek

  • - ts -
  • 2024. október 2.

Visszhang

Az újságírós filmek az idők kezdete óta egyirányú utcába viszik a nézőiket; a sajtó gyakorlatilag csak heroizálva jelenik meg a vásznon – különösen a megtörtént események alapján készített művekben.

A mindenféle egyebekkel foglalkozó filmek már más szemmel néznek az újság­írókra; mind gyakran piócaként jelennek meg, a hős lakhelyének bejárata köré nagyszámban seregelve vagy a bíróság lépcsőjén lökdösődve. Ám, mint vizsgált dolgozatunk magyar címe is mutatja, most az első – értelemszerűen jóval szűkebb – csoportozathoz van szerencsénk, annak is a pygmalionos alfajához, amikor a rebegő pillájú gyakornokjelölt bekopog a redakció ajtaján abban az őszinte reményben, hogy minél hamarabb felfalják az oroszlánok. Az oroszlánok persze sose falják fel, csak sokáig szemétkednek vele, de aztán kimutatja ő is az oroszlánkörmeit. Van ennek az al-alszakágnak egy közel harmincéves kitüntetett díszpéldánya, magyar címe szerint A hírek szerelmesei (1996), melyben Higgins professzor szerepét Robert Redford, a kis Elisa Doolittle-t meg Michelle Pfeiffer adja. Jó hosszú film, több mint kétórás. 1996 nem volt olyan régen, tehát a mű eminens módon az elektronikus újságírás, ha tetszik, a televíziózás mezein játszódik.

Nos, Alix Delaporte új – alig másfél órás – darabja ennyi idő után is ugyanott tart, s erre meg is van a jó oka: temetni jött és siratni. Mi a fenét is csinálhatna mást, bár a siratást sokan elengednénk belőle, még akkor is, ha szimplán temetni unalmas. Különben majdnem ugyanaz van, mint harminc éve, csak Delaporte megpróbálja lehántani a nagy műtörténeti előzményről a lamúrt (franszia létére). S ez majdnem sikerül is neki. A lényeg azonban az, hogy a főhőst megölni a film végén már 1996-ban is necces volt vagy csak újság­írós filmekben volt szabad, ma viszont már annyira nem szabad, hogy ha valaki ilyesmiben töri magát, kénytelen végezni egy komplett iparággal.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.