A jeles rendező rohamai ugyanis oly mértékben belekergették a filmet a stílusgyakorlatok és utalások erdejébe, hogy az már nem a határok kitágítása, inkább öncélú élvezkedés lett. Ráadásul Anderson nem érte be az egyik legjelentősebb francia filmzene-komponista, Alexandre Desplat szerződtetésével, muszáj volt itt is dupla csavart is beiktatnia azzal, hogy a filmbéli díszletplakátokon egy Tip-Top nevű sztár szerepel, alatta pedig Jarvis Cocker most megjelent új lemezének borítója sárgáll.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
