Visszhang: könyv

Jill Barklem: Szederberek összes meséje

Visszhang

Szederberek az az ideális világ, ahol az egerek szerető és gondoskodó társadalomban élnek, megbecsülik és felhasználják mindazt, ami körülöttük van.

Az életük a szorgoskodásról szól, de közben remekül szórakoznak, egymást érik a kirándulások, összejövetelek, bulik, piknikek. Az első négy, évszakokhoz köthető történet korábbi, a további négy Szederberek környéki mese pedig kiegészíti ezeket, egy új nemzedéket is bemutatva. Az egyik mesében Kankalin, a kisegér az őszi betakarításkor úgy elkóborol, hogy mentőegységet kell szervezni a felkutatására. Egy másikban Kispipacs és kisegerei meglepetésként a névadó ünnepségre olyan új otthont kapnak ajándékba az összetartó egércsoporttól, amilyenről az anyuka csak álmodott. A szerző részletgazdag illusztrációi a szöveggel együtt elragadó miniatűr világot hoznak létre: némely rajz olyan, mint egy gyönyörű festmény, míg máshol az odú, üreg vagy egyéb egérlak roskadozó berendezése elragadóan bájos káoszt mutat. Barklem a lehető legpontosabban próbálta meg az egerek életének apró részleteit kidolgozni, láthatóan (és saját bevallása szerint is) rengeteg kutatómunka áll a kedves történetek mögött, hogy a mesék minél autentikusabban tudjanak szólni az egerek világáról. A szerző nem viccel, de csodásan akkurátus. Ráadásul igyekszik elvonatkoztatni az emberi fogalmaktól, és ahogy azt a gördülékeny, remek fordítás is visszaadja, ez az új szavak alkotásában is tükröződik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.