Visszhang: könyv

Jill Barklem: Szederberek összes meséje

Visszhang

Szederberek az az ideális világ, ahol az egerek szerető és gondoskodó társadalomban élnek, megbecsülik és felhasználják mindazt, ami körülöttük van.

Az életük a szorgoskodásról szól, de közben remekül szórakoznak, egymást érik a kirándulások, összejövetelek, bulik, piknikek. Az első négy, évszakokhoz köthető történet korábbi, a további négy Szederberek környéki mese pedig kiegészíti ezeket, egy új nemzedéket is bemutatva. Az egyik mesében Kankalin, a kisegér az őszi betakarításkor úgy elkóborol, hogy mentőegységet kell szervezni a felkutatására. Egy másikban Kispipacs és kisegerei meglepetésként a névadó ünnepségre olyan új otthont kapnak ajándékba az összetartó egércsoporttól, amilyenről az anyuka csak álmodott. A szerző részletgazdag illusztrációi a szöveggel együtt elragadó miniatűr világot hoznak létre: némely rajz olyan, mint egy gyönyörű festmény, míg máshol az odú, üreg vagy egyéb egérlak roskadozó berendezése elragadóan bájos káoszt mutat. Barklem a lehető legpontosabban próbálta meg az egerek életének apró részleteit kidolgozni, láthatóan (és saját bevallása szerint is) rengeteg kutatómunka áll a kedves történetek mögött, hogy a mesék minél autentikusabban tudjanak szólni az egerek világáról. A szerző nem viccel, de csodásan akkurátus. Ráadásul igyekszik elvonatkoztatni az emberi fogalmaktól, és ahogy azt a gördülékeny, remek fordítás is visszaadja, ez az új szavak alkotásában is tükröződik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.