Visszhang: lemez

Julia Holter: Something in the Room She Moves

  • - minek -
  • 2024. március 26.

Visszhang

Viszonylag hosszú, öt és fél évi szünet után jelentkezett újabb szólóanyaggal Julia Holter, akiről ismét elmondható, hogy hallgatóját képes egy szemvillanás alatt a zenéjébe szippantani.

Nehezen lehet megragadni, mi teszi oly különlegessé… A felsorolást kezdhetnénk számos regiszteren mozgó hangjával, amely hol elbűvölően varázslatos, néha meg titokzatosan túlvilági. A dalok pillanatszerűen libbennek át a hétköznapi létből valamiféle szürreális álomvilágba, amit remekül illusztrálnak Holter okos szövegei. A Some­thing…, amelyet leginkább első gyermekének, kislányának születése mellett szeretteinek halála inspirált, zömmel lassú ritmusú lemezanyag, a számok többségéből még a dob is hiányzik, de ahol előkerül (Elizabeth Goodfellow jóvoltából), ott hangsúlyos szerepet kap. Jelentős mértékben a jazz inspirálta a szerzeményeket, de az (álom)pop, némi ambient (Ocean), és kortárs kísérletezőbb zenék (jó példa erre a Meyou című szám) is felfedezhetők, az alkímiai praktikák eredménye pedig mindenekelőtt szívmelengető és minden ízében egyedi produkció lesz. A nyitó darabok (Sun Girl, This Morning, illetve a címadó szám) napfényzenéjétől eljutunk a meditatívabb, néha már drone-ba hajló kompozícióig, miközben a Talking to the Whisper egyenesen freejazz improvizációba csap át. A lemez kivételes hangulatát Holter zenész alkotótársainak harmonikus összjátéka garantálja, s vokalistaként Mia Doi Todd és Nite Jewel hangját is felismerhetjük.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.