Visszhang: film

Hogyan robbants csővezetéket

  • 2024. március 26.

Visszhang

A filmben pontosan az van, amit a címe mond.

Tájékoztatást kapunk bombakészítés és -elhelyezés, menekülési útvonalak biztosítása stb. tárgykörökben akkurátus részletességgel. Akinek nem volna világos, hogy egy olajvezeték használhatatlanná tétele mennyiben járul hozzá bolygónk klímájának megmentéséhez, az kifejezetten biztatva is van a film végén hasonló cselekmény elkövetésére. Egy vezeték nem vezeték, de ha összefogunk (elvtársak!), és egyre többen állunk ellen, akkor „nem lesz a tőke úr mirajtunk”, viszont „a föld fog sarkából kidőlni”. Ajaj! Konkrétan – a szélsőbalos eszmékkel minden tekintetben összevethető – ökoterrorizmus dicsőítése van itt előadva egy nagy meg több kicsi (flashback-) történetben.

Az emberiség jövőjéért igen agresszíven aggódó (nyilván fotómodellek közül castingolt) csapat minden egyes tagja valamilyen kisebbséget reprezentál (fekete, indián, latinó, leszbikus, drogos, kisemmizett farmer), akik egyúttal a civilizáció károsultjai is (kinek a családját vitte el az olaj, kinek a földjét sajátították ki, van, aki degeneratív betegségben szenved stb.). Az alkotók nyilván nincsenek tudatában, hogy az állatorvosi lovat idéző sérültséghalmozás és az egysíkú, folyton „jól megmondó” üzemmódban funkcionáló figurák, és pláne az ajánlott „megoldás” éppen a klímakatasztrófa nagyon is komoly problémáját üresítik ki. Azt, hogy ezek a „hősök” netán terroristák volnának, azzal intézi el a film, hogy a maguk idejében Martin Luther Kinget, sőt Jézust is terroristának tekintették. Orvost! Orvost!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.