Tájékoztatást kapunk bombakészítés és -elhelyezés, menekülési útvonalak biztosítása stb. tárgykörökben akkurátus részletességgel. Akinek nem volna világos, hogy egy olajvezeték használhatatlanná tétele mennyiben járul hozzá bolygónk klímájának megmentéséhez, az kifejezetten biztatva is van a film végén hasonló cselekmény elkövetésére. Egy vezeték nem vezeték, de ha összefogunk (elvtársak!), és egyre többen állunk ellen, akkor „nem lesz a tőke úr mirajtunk”, viszont „a föld fog sarkából kidőlni”. Ajaj! Konkrétan – a szélsőbalos eszmékkel minden tekintetben összevethető – ökoterrorizmus dicsőítése van itt előadva egy nagy meg több kicsi (flashback-) történetben.
Az emberiség jövőjéért igen agresszíven aggódó (nyilván fotómodellek közül castingolt) csapat minden egyes tagja valamilyen kisebbséget reprezentál (fekete, indián, latinó, leszbikus, drogos, kisemmizett farmer), akik egyúttal a civilizáció károsultjai is (kinek a családját vitte el az olaj, kinek a földjét sajátították ki, van, aki degeneratív betegségben szenved stb.). Az alkotók nyilván nincsenek tudatában, hogy az állatorvosi lovat idéző sérültséghalmozás és az egysíkú, folyton „jól megmondó” üzemmódban funkcionáló figurák, és pláne az ajánlott „megoldás” éppen a klímakatasztrófa nagyon is komoly problémáját üresítik ki. Azt, hogy ezek a „hősök” netán terroristák volnának, azzal intézi el a film, hogy a maguk idejében Martin Luther Kinget, sőt Jézust is terroristának tekintették. Orvost! Orvost!
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
