Visszhang: koncert

Karosi Júlia és a Weiner Ensemble

Visszhang

Bámulatos mélységeket rejtenek Arnold Schönberg Pierrot Lunaire című művének rétegei.

Szövegét egy szimbolistának nevezett, de proto-avantgárd jegyeket mutató francia versciklusból válogatta. Hartleben elég szabad német fordítását jobbnak tartják az eredetinél, Schönberg ebből indult ki. Térey János egy 2005-ös MU Színház-beli előadáshoz már elkészítette a szöveg élő, mai fordítását, amelyet Vajda Gergely igazított a kottához annak idején. Schönberg, aki 1912-ben még atonális műveket alkotott, egy német dizőz felkérésére énekbeszédként írta meg a Pierrot-t. Az előadónak nem operaénekes, hanem színésznő módjára, a beszédtől el nem térve, de dallamosan kell megszólaltatnia. A mű székhez szögezően lenyűgöző. A szöveg mély rétegeiben és szimbólumaiban búvó jelentések, illetve az általában külön indázó szöveg és zene összecsengései, no meg Schönberg zseniális szerkesztése, amellyel összeválogatta a háromszor hét verset, és a zenei szövethez epikai ívet is adott nekik, teljesen lekötik a figyelmet. A jazzénekesként is már a klasszikus felé húzó Karosi Júlia fölényes biztonsággal oldotta meg a komplex feladatot. A Weiner Ensemble, amely éppen Pierrot-együttesként alakult tíz éve, pedig elhitette velünk, hogy ez a 112 éves muzsika velünk egykorú, kortárs. Kitartó tapssal ünnepelte őket a közönség, miután a második részben még két Schönberget, egy töredéket, és a 2. kamaraszimfónia Balogh Máté-féle átiratát adták elő, így a szerző három különböző stílusát villantották fel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.